Fonológia: szegmentális és szupraszegmentális fonológia

Szegmentális fonológia

• Szegmensek leírása, megkülönböztető jegyek vizsgálata
• Pl. zöngés-zöngétlen, képzés helye, módja stb.
• Fonológiai szabályok: bizonyos hangok, hangkapcsolatok egymás között hogy viselkednek – megkülönböztető jegyek változásait írják le

Pl. [n] és[ŋ] – néni és ing – allofónok a magyarban, komplementáris disztribúcióban állnak egymással, mert kölcsönösen kizárják egymást

Angolban: [sin] és [siŋ] – sin és sing – nem allofónok, mert jelentés-megkülönböztető szerepük van

Dán: 5 millió beszélő

• DANIA fonetikus átírási rendszer
• Összetett hangzórendszer: 10 hosszú mgh, 11 rövid mgh, 18 msh
• A magánhangzók eltérnek a kardinális magánhangzó táblázattól – diakritikus jegyekkel kell őket leírni
• Legtöbb diftongus (23) – nem a közskandináv állapotból maradtak fent (a közskandináv állapotból maradt diftongusok monotonizálódtak a többi nyelvben)

Norvég: 4,5 millió beszélő

• NORVEGIA átírási rendszer (Storm)
• Közskandináv nyelvi állapotból diftongusok (pl. au, ei, øy) – leginkább dialektusokban
• Retroflex mássalhangzók r előtt
  pl. kart, lørdag
• Palatális magánhangzók előtt a g, k, sk palatalizálódik (pl. gi, kyst)
• p, t, k magánhangzó előtt aspirált (pl. takk – thakknak ejtjük)
• l allófónok: tiszta (like), szillabikus l (middel), retroflex l (dårlig)

Svéd: 9 millió beszélő

• Lundell-féle átírás
• Közskandinávból diftongusok monotonizálódtak
• Retroflex mássalhangzók r hatására (pl. bord-bod)
• Palatális magánhangzó előtt g, k palatalizálódik

Szupraszegmentális fonológia (prozódiai jegyek)

• Hangmagasság (tonhöjd, tone)
• Hanglejtés: hangmagasság változása adja
  szó szinten: tónus
  mondat szinten: intonáció
• Hangsúly (trykhakset): szótag magasságának milyensége
  3 mód: mgh intenzitásának növelése, mgh magasságának növelése, mdh időtartamának növelése
• Szó lehet többhangsúlyos
  összetett szó: főhangsúlyos és mellékhangsúlyos szótag

Tonális és intonációs nyelvek: alaphangmagasság nyelvi szerepe szerint

Tonális:

·  Hangmagasságot a szavak jelentésének megkülönböztetésére használják

·  Lexikai különbség: más jelentést kap a szó

·  Grammatikai különbség

Intonációs:

• Hangmagasság nem befolyásolja a szavak jelentését, esetleg csak a mondatét
• Kötött hangsúly

Magassághangsúlyos nyelvek: átmenet a kettő között

Szótag szerepe: szótag szintjén jelenik meg a hangsúly

Norvég:

• Rövid: rövid mgh + rövid msh
• Hosszú: rövid mgh + hosszú msh vagy hosszú mgh + rövid msh
• Extra hosszú: hosszú mgh + hosszú msh

Svéd:

• Első szótagon a hangsúly
• Minden hangsúlyos szótag hosszú

Dán: stød

• Jelentés-megkülönböztető szerep
• Glottális zárral képzett
• Teljes mgh a szótagban, fő- vagy mellékhangsúly a szótagon
• Hosszú vagy rövid mgh + zöngés msh