Az eur�pai integr�ci� kezdete az 1945 �s 1950 k�z�tti id�szakra tehet�: 1948-ban hozt�k l�tre az Eur�pai Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si Szervezetet �s 1949-ben az Eur�pa Tan�csot. 1950-ben megalakult az Eur�pai Sz�n- �s Ac�l K�z�ss�g, 1957-ben pedig az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g �s az Eur�pai Atomenergia K�z�ss�g. A h�rom szervezetet 1967-ben vont�k �ssze, amivel kialakult az Eur�pai K�z�ss�g. 1993-ban �rt�k al� a Maastrichti Szerz�d�st, amely l�trehozta az Eur�pai Uni�t. A K�z�ss�g tev�kenys�ge a kezdetekben a hat alap�t� tag (Belgium, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Luxemburg �s Hollandia) k�z�s sz�n- �s ac�lpiac�nak megteremt�s�re korl�toz�dott. A Hatok sikere arra �szt�n�zte D�ni�t, �rorsz�got �s az Egyes�lt Kir�lys�got, hogy csatlakoz�si k�relmeiket beny�jts�k. A h�rom orsz�g 1972-ben nyert felv�telt. A tag�llamok sz�m�t hatr�l kilencre n�vel� els� b�v�t�s 1973-ban egy�tt j�rt a K�z�ss�g feladatainak elm�ly�t�s�vel: a szoci�lis, region�lis �s k�rnyezetv�delmi k�rd�sek is feladatk�r�be ker�ltek.
A K�z�ss�g b�v�t�se d�li ir�nyba G�r�gorsz�g 1981-es, Spanyolorsz�g �s Portug�lia 1986-os felv�tel�vel val�sult meg. Az 1980-as �vek elej�re az euro-pesszimizmus id�szaka alakult ki a vil�gm�ret� recesszi� �s a p�nz�gyi terhek megoszt�sa k�r�li bels� viaskod�s k�vetkezt�ben. 1985-t�l kezd�d�en azonban a K�z�ss�g �jj��leszt�s�nek lehet�s�ge egyre rem�nykelt�bbnek t�nt. A Jacques Delors vezette Bizotts�g �ltal 1985-ben elk�sz�tett Feh�r K�nyv alapj�n a K�z�ss�g az egys�ges piac kialak�t�s�nak feladat�t t�zte ki c�lul 1993. janu�r 1-j�re. Az 1986 febru�rj�ban al��rt Egys�ges Eur�pai Okm�ny, mely 1987. j�lius 1-j�n l�pett �letbe, ezt a nagyra t�r� c�lt er�s�tette meg �s a kapcsol�d� t�rv�nyek bevezet�s�re �j elj�r�sokat alkalmazott.
A Berlini Fal leoml�sa, a n�met egyes�t�s 1990. okt�ber 3-�n, a k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gok szovjet ellen�rz�s al�li felszabadul�sa �s demokratiz�l�d�sa, illetve a Szovjetuni� felboml�sa 1991 december�ben, �talak�tott�k Eur�pa politikai szerkezet�t. A tag�llamok kapcsolataik er�s�t�s�r�l d�nt�ttek �s egy �j szerz�d�st t�rgyaltak meg, melynek f� vonalair�l a Eur�pai Tan�cs 1991. december 9-�n �s 10-�n megtartott maastrichti �l�s�n �llapodtak meg.
Az Eur�pai Uni�s Szerz�d�s, mely 1993. november 1-j�n l�pett �letbe, egy nagyrat�r� programot szabott a tag�llamok sz�m�ra.

A Maastrichti Szerz�d�s fel�lvizsg�lati cikk�t alkalmazva a tag�llamok 1997. okt�ber 2-�n al��rt�k az Amszterdami Szerz�d�st, mely �talak�totta az Uni� politik�it �s jogk�reit, s meger�s�tette azokat, els�sorban a b�r�s�gi egy�ttm�k�d�s, a szem�lyek szabad mozg�sa, a k�lpolitika �s a k�zeg�szs�g�gy ter�n. Az Eur�pai Parlament, az Uni� k�zvetlen demokratikus sz�szol�ja, �j jogk�rt kapott, t�rv�nyhoz�i szerep�t meger�s�tett�k.
1995. janu�r 1-j�n h�rom �jabb orsz�g csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. Ausztria, Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g egy�ni von�saikkal gazdag�tott�k az Uni�t, �s �j lehet�s�geket teremtettek K�z�p- �s �szak-Eur�pa sz�v�ben.
A Tizen�t�k Uni�ja most k�t jelent�s kih�v�ssal n�z szembe:
- sikeres b�v�t�s 10 k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�g, valamint Ciprus felv�tel�vel;
- az 1998. m�jus 2-�n l�trehozott eur�ra t�maszkodva a tag�llamok gazdas�gai szorosabb kapcsolatot �p�tsenek ki �s a munkahelyteremt�s �lland� b�v�t�s�nek felt�telei mihamarabb l�trej�jjenek.

A k�szp�nz forgalomban az eur�t 2002. janu�r 1-t�l haszn�lj�k. Az eur� kiz�r�lagos fizet�eszk�zk�nt 12 uni�s orsz�gban funkcion�l. Sv�dorsz�g, D�nia �s az Egyes�lt Kir�lys�g nem vezette be az �j k�z�s p�nz haszn�lat�t.