Jegyzetek - 1. flv
 
Jegyzetek - 2. flv
 
Jegyzetek - 3. flv
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Skandinv orszgismeret 1.
Skandinv orszgismeret 1. : Norvgia - oktats

Norvgia - oktats

  2008.01.03. 20:56

...

Az oktats Norvgiban

Norvgia a huszonegyedik szzad elejn egy fejlett orszg, melynek oktatsa az eurpai orszgok kztt a legkiemelkedbbek kz tartozik. A tuds terjedse alapvet fontossg volt a modern Norvgia kialakulsban. Ma a tuds az orszg legfontosabb erforrsa.
A norvg oktatspolitika alapvet eleme az „Oktatst mindenkinek!” elve. Az orszg brmely terletn ljen is egy fi vagy lny, egyenl eslye kell, hogy legyen a tanulshoz val hozzfrshez, tekintet nlkl trsadalmi vagy kulturlis htterre vagy esetleges klnleges tanulsi ignyeire.
Norvgiban a kzoktats ingyenes a kzpiskolai szintig, a kzpiskolt is belertve. A trsadalom minsghez nagymrtkben hozzjrul a magas sznvonal oktats az iskolban s a munkahelyen.
Az Oktatsi s Kutatsi Minisztrium felel a kutats s oktats minden szintjrt, minden vonatkozsban, az ltalnos iskolai tananyag kidolgozstl kezdve a klnbz tudomnyos kutatsi terleteken mkd Kivlsgi Kzpontokig (Centre of Excellence).

A tzosztlyos ltalnos iskola

Norvgiban tz vig tart az ltalnos s a kzpiskola, s a gyerekek hat ves korukban kezdenek iskolba jrni. Az ltalnos iskolai oktats alapelve az egyenl s szemlyre szabott oktats mindenki szmra egy kzs tantervre pl oktatsi rendszerben. Minden gyereknek s fiatalnak meg kell ismerkednie a kzs kulturlis, ismereti s trsadalmi alaprtkekkel.

2006 sztl az ltalnos-, s kzpiskola kt f rszre fog tagoldni: Az ltalnos rsz (1-7 osztly) s az als kzpiskolai rsz (8-10 osztly). Az iskolk mrete szles skln mozog. A gyrebben lakott terletek kisebb iskoliban sszevont osztlyok mkdnek: klnbz korcsoportok tanulit egytt oktatjk, mg a nagyobb vrosok iskoliban tbb szz tanult oktatnak. Egyes iskolk csak ltalnos iskolai-, msok csak kzpiskolai oktatst nyjtanak, s vannak olyanok is, amelyekben az els osztlytl a tizedikig lehet tanulni.

A nemzeti tanterv
Norvgiban a nemzeti tantervben s az Oktatsi Trvnyben fektettk le az ltalnos-, s kzpiskolai oktats clkitzseit s alapelveit.

2006 szn bevezetik „a tudsrt tantervet”, melyben a dikok szmra bizonyos idpontokhoz kthet kzzelfoghat clokat tznek ki. A szmi terleteken szmi „tudsrt tantervet” vezetnek majd be ugyanebben az idben. A szmik Norvgiban slakosi sttusszal rendelkeznek, gy joguk van egyni szmi oktatshoz. Minden szmi tanult megilleti a jog, hogy minden tantrgyat sajt nyelvn tanuljon, amennyiben hagyomnyosan szmik lakta terleten l, vagy brhol mshol az orszgban, ha legalbb tzfs szmi csoportokat lehet indtani.

A kzpiskolai oktats s kpzs

A kzpiskola magban foglal mindenfajta kszsgfejleszt kpzst az als tagozatos ltalnos iskola s az egyetem kztti oktatsi szinteken. Egy 1994-ben elfogadott trvny rtelmben minden tizenhat s tizenkilenc v kztti fiatal jogosult a hromves kzpiskolai oktatsra, melynek elvgzse utn egyetemre jelentkezhet, kereskedelmi oklevelet, szakkpestst vagy alacsonyabb szint szakmunks igazolvnyt kaphat. Mindenki szmra biztostott a bejuts a felvteli lapon megjellt alapoz kurzus egyikre, valamint az arra pl ktves kpzsre ugyanazon a szakterleten.

A msod-, illetve harmadvben, a tanulk egy specializltabb kurzuson vesznek rszt, mely az alapoz vre pl. A legtbb szakkpzsben rszt vev dik szakmunks oklevelet szeretne szerezni. Szmukra ltalban kt vig tart az iskolai oktats, melyet egy v gyakornokoskods kvet, majd a negyedik vben ugyanazon a helyen egy vre munkba llnak.

Felsoktats

Norvgiban hat egyetem, hat szakostott fiskola, huszont llami fiskola, kt llami mvszeti fiskola, valamint huszonkilenc magn fiskola mkdik.

A felsoktats magban foglalja az egyetemi illetve fiskolai kpzst. Nhny magniskola kivtelvel minden felsoktatsi intzmnyt az llam tart fenn. Norvgiban a felsoktatsrt nem kell tandjat fizetni, azonban nhny szakkpz intzmnyben, egyes klnleges kpzsi programokban s magnintzmnyekben krhet tandj az oktatsrt.

A felsoktatsi intzmnyeknek, kivltkpp az egyetemeknek, oktatsi programjaikon kvl alapvet tudomnyos tevkenysgeknek, valamint kutatk kpzsnek is otthont kell adniuk. Ez utbbit elssorban a diploms kpzseken illetve a doktori programokon folytatjk.

A felsoktatsi intzmnyek
Norvgia hat egyeteme a kvetkez: (a legrgibb s legnagyobb) Osli Egyetem, a Bergeni Egyetem, a Trondheimi Tudomnyos s Mszaki Egyetem (NTNU), a Tromsi Egyetem, a Stavangeri Egyetem s az si Norvg Termszettudomnyi Egyetem (UMB). Az utbbi kett 2004-ben kapta meg az egyetemi akkreditcit. A hat szakostott felsoktatsi intzmny: a bergeni Norvg Kzgazdasgi s llamigazgatsi Fiskola, a Norvg Zeneakadmia, a Norvg Sportfiskola, a Norvg llatorvosi Fiskola, a Norvg Luthernus Fiskola (MF), valamint az Osli ptszeti s Design Fiskola. Utbbi t oktatsi intzmny Oslban tallhat. Tovbb van mg kt mvszeti fiskola: egy Oslban, egy meg Bergenben.

Az oklevlrendszer
Norvgia egyike azoknak az eurpai orszgoknak, melyek a Bologna folyamat clkitzseit elsknt kvnjk megvalstani. Ezenkvl Norvgia 2003-ban lezrt egy hromves, a felsoktats minsgt javt reformprogramot is, mely tbbek kztt a hallgati mobilitst s a nemzetkzi oktatsi egyttmkdst kvnta javtani. Az j oklevlrendszer bevezetsvel (lsd 1. szm tbla) a klnbz tanulmnyok rszt vagy mindegyik fajtjt Norvgiban elvgz hallgatk tanulmnyainak klfldi orszgokban val elismerst tettk grdlkenyebb.

lethosszig tart tanuls

Norvgia oktatsi rendszere nagy jelentssget tulajdont annak, hogy az egynek folyamatosan j tudst s kpessgeket sajtthassanak el annak rdekben, hogy a trsadalom hasznos tagjaiv vlhassanak, s lpst tudjanak tartani a munkaerpiac llandan vltoz kvetelmnyeivel. Az lethosszig tart tanuls fogalma az let minden szakaszt magban foglalja, s felismeri, hogy a tanuls az let a legklnflbb sznterein, a legklnbzbb formkban trtnhet. Norvgia 1976-ban, a vilgon elsknt fogadott el a felnttoktatsra vonatkoz trvnyt. Felnttoktatsi lehetsgek mind a formlis iskolarendszeren bell, mind pedig szmos nkntes szervezet gondozsban is mkdnek.

 
Szmll
Induls: 2007-12-03
 
ra
 
Egyb
 
Naptr
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG