Arisztotelész:

- Nagy Sándor nevelője

- Platón tanítványa

- számos műve van

- enciklopédikus tudományos tevékenységet végzett – az egységes világképre törekedett

- mindent rendszerbe foglalni

- nem csak filóval foglalkozott (fizika, anatómia)

            Művei:

            - metafizikáról

            - politikáról

            - retorikáról

            - poétikáról szólnak

Nikomakhoszi Etika:

- kiindulópontja: a jó ideája (Platóni tanítás):

Arisztotelészt a jó cselekedetek érdeklik. Innen vizsgálja a jót.

Minden dolog valami jóra irányul, tehát a jó az, ami valamire irányul.

Mi módon van meg mindenben a jó?

- nem csak közvetlenül van meg.

- a világ egészének a rendszerében a dolgok szerepet játszanak, és e szerint ítéljük meg őket.

- tudományok: aszerint kell csoportosítani őket, amivel foglalkoznak, egymással összefüggnek, mint a világ dolgai is. Hierarchikus rend valósul meg.

Pl.:

Lószerszám készítés tudománya: lószerszám létrehozására irányul. A lótenyésztésnek van alárendelve. Csak akkor értelmes, ha a lótenyésztésnek van valami célja.

A lónak hadtudományi jelentősége volt. A lótenyésztés a hadtudományt szolgálja.

A hadtudomány tárgya a győzelem, ami az államtudományt szolgálja.

Az államtudomány a legfőbb tudomány, minden ez alá van rendelve, minden ezt szolgálja. Nem más, mint az emberek közösségének célja, ez a cél a boldogság – ez a legfőbb jó. Bármi csak akkor jó és értékes, ha előmozdítja az emberek boldogságát.

Platón közvetlen viszonyt látott a jó ideája és a többi idea között, Arisztotelész szerint nem közvetlen a viszony, közvetítő-tabukon keresztül valósul meg a viszony.

Pl.:

Nem ez történik: lószerszámkészítés  ←  államtudomány (melynek célja a boldogság)

Hanem: lószerszámkészítés ← lótenyésztés ← hadtudomány ← államtudomány

Célja:        lószerszám                       ló                   győzelem              boldogság

Részekre bontja a legfőbb jót a boldogságot. A boldogság nem egy különálló rész (mint a jó ideája), hanem mindennek a része, mindenben benne van. Nincs 1 jó, sok különböző jó van és mindenben más a jó

Hogyan jutunk el a boldogsághoz?

Az olimpián is a győztes kap koszorút, tehát a tevékenység számít, nem a tulajdonságok.

Főleg az erény szerinti tevékenységek.

Erény: 2 fajtája van:

- értékkategóriának tekintjük, ami értékes, az jó tevékenység

- vagy az erény mértékei az értékek, az a jó/értékes tevékenység, amiben sok erény

„Egy fecske nem csinál nyarat” – nem elég csak egyszer csinálni a tevékenységet. Folyamatosan kell csinálni, kitartóan. Egész életünkön keresztül erényesen kell cselekednünk, csak így lehetünk boldogok.

Szolón ellenvetése: így csak a halottak lehetnek boldogok!

Erre Arisztotelész: Szolónnak igaza van – és a halálunk után is elveszíthetjük a boldogságunkat, ha pl. az elhunyt gyerekei bűnözők lettek.

Az erény gyakorlásának vannak eszközei: (különben nem végrehajtható)

Ezek az eszközök a boldogság feltételei (mint az erény).

- bizonyos fokú gazdagság

- a szépség bizonyos foka                  ezek a szerencsejavak, de ezek nem mindig elegek

- előkelő születés                               Pl.: Priamosz király nem boldog, mert fia, Hector meghalt,

                                                         ettől ő nem lett kevésbé erényes, mégsem boldog

Mi az erény?

Az értelem és az ész által irányított cselekvés, a lélek eszes működése.

Lelki alkat (habitus): egy maradandó formája a léleknek. Mindig 2 szélsőség között középen áll (vannak kivételek).

Mire való? – Az akaratot egy bizonyos irányban meghatározza.

2 fajtája van:

- értelmi: tanulható és átadható

- erkölcsi: csak gyakorlás útján sajátítható el

Definiálás:

1. lépés: besorolás
2. lépés: megadni a megkülönböztető jegyeket.

Az erény specifikuma (megkülönböztető jegye) a középben áll, ami nem a középszert vagy a Horatiusi arany középutat jelenti.

Két szélsőség között egy középső sávban elhelyezkedés. A cselekedetekben vannak szélsőségek, ezek között húzódik a közép-határ.

Pl.: a bátorság erény, ami 2 szélsőség között húzódik

                                                           - gyávaság (ez a hiányt jelöli)

                                                           - vakmerőség (ez a túlzást jelöli)

Ez nem mindenre igaz, pl.: az apagyilkosság nem erény hiába húzódik 2 szélsőség között.

Mit jelent a közép?

Ez nem geometriai vagy mértani közép.

A közép objektív és szubjektív eltérés a geometriai középtől.

Objektív: sosincs pont középen, a bátorság is közelebb van a vakmerőséghez.

Szubjektív: a közép a hozzánk viszonyított közép. Minden embernél más a sok és a kevés.

A lélek:

A lélek részei

Értelmes (magasabb szinten van)                        értelem nélküli (alacsonyabb szinten)

Praktikus                     legfőbb lélekrész                      tápláló / vegetatív           vágyakozó/törekvő

Okosság a sajá-          bölcsesség: hosszú               a vegetatív funkciókat     alkalmas követni

tossága, alá van            élettapasztalatot                              ellátó rész                      az értelem

rendelve a                       igényel                               ez minden élőlényben                parancsait

bölcsességnek                                                            közösen megvan