Jegyzetek - 1. flv
 
Jegyzetek - 2. flv
 
Jegyzetek - 3. flv
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Bevezets a skandinv nyelvtudomnyba 2.
Bevezets a skandinv nyelvtudomnyba 2. : A kzponti skandinv nyelvek morfolgiai s szintaktikai jellegzetessgei

A kzponti skandinv nyelvek morfolgiai s szintaktikai jellegzetessgei

  2008.04.20. 16:58

...

A kzponti skandinv nyelvek morfolgiai s szintaktikai jellegzetessgei

A svd nyelv

A tbbi kontinentlis skandinv nyelvhez hasonlan a svdben is leegyszersdtt a ragozsi morfolgia, gy ktttebb a szrend. A nmethez hasonlan, s az angoltl eltren, a fmondatokban a ragozott ige mindig a msodik helyen ll; kiemels esetn is.

- distinktv morfolgiai jegyek:

Nem- s szmbli egyeztets az alany s az lltmny kztt.

Huset r hgt. Boken r stor.

Huset r mitt. Den hr boken r min.

Husen r hga. Bckerna r stora.

- Ktfajta szenved szerkezet.

- A birtokos nvmsok s a visszahat birtokos nvmsok helyes hasznlata

- A klnbz hatrozk helye a f –s mellkmondatokban.

- Szintn a tbbi kontinentlis skandinv nyelvhez hasonlan jellemz a svd nyelvre, hogy brmilyen mondatrsz kiemelsre szvesen hasznlja a „Det r ... (som)” kifejezst:

Det r Pelle som har kpt sig en ny bil.

Pelle vett magnak egy j autt.

- Jelletlen szrend esetben az indirekt objekt (rszeshatroz) mindig megelzi a direkt objektet (trgy). Jag kpte migIO en glassDO.

Vettem magamnak egy fagyit.

Ha megvltoztatjuk a szrendet, a rszeshatrozt till vagy t prepozcival kell elltnunk:

Jag kpte en glassDO t migIO.

Vettem egy fagyit magamnak. (a magam rszre/szmra)

Jelletlen szrend esetn a helyhatroz megelzi az idhatrozt; csakgy, mint a dnban, a norvgban s az angolban (szemben a nmettel).

Peter kte till Malm i gr. (s)

Peter reiste til Malm i gr. (n)

Peter fuhr gestern nach Malm.

A tbbi kontinentlis skandinv nyelvvel ellenttben, a svdben gyakran ugyangy elhagyhatak az ige mgtt ll igei partikulk mint az infinitvet jell att.

Han vill frska arbeta vidare p detta projekt. (s)

Han vil forsge at arbejde videre p dette projekt. (d)

Han vil forske arbeide videre p dette prosjektet. (n)

A svd nyelv abban is eltr a tbbi kzponti skandinv nyelvtl, hogy a hangslyos igei partikula mindig a ragozott ige mgtt ll, a fnvi s nvmsi trgyat is megelzve.

Vi mlade ver tapeten med grn frg. (s)

Vi malede tapetet over med grn farve. (d)

A birtokos mindig megelzi a nominlis birtokot, mely hatrozatlan alakban ll. Az rott nyelvben ezt a szerkezetet rszestik elnyben, mg a beszlt nyelv gyakran hasznl prepozcis szerkezeteket a birtokviszony kifejezsre.

A pronominlis birtokos szerkezetek nvmsa mindig ell ll, akrcsak a dnban; s ellenttben a norvggal, ahol a birtokos nvms llhat a fnvi birtok mgtt is.

hans bok (s) az knyve

hans bok (n)

boken/boka hans (n) „a knyve neki”

Ritkn, de elfordul a svdben is (Megszltsban): Flickan min

A tbbi kontinentlis skandinv nyelvvel ellenttben a svdben nemcsak jelen idben kpezhet a bli-passzv mellett az s-passzv is.

Brevet skrevs med blck. (s-passzv)

Brevet blev skrivet med blck. (bli-passzv)

(A f s az ga igk azonban csak s-passzvban hasznlatosak.)

A dn nyelv

A dn nyelvnek is egyszer az esetmorfolgija, gy szrendje fontos szintaktikai szereppel br. A ragozott ige a fmondat 2. helyn, mg a mellkmondatban az alanyt s a mondathatrozt kveten, a 3. helyen ll. Mindkt estben igaz, hogy az ige az alany s a trgy kztt foglal helyet, gy a dn is az S-V-O nyelvek kz sorolhat.

A legtbb dn szintaxisrl szl rs Paul Diderichsen (1905 – 64) „mondatszerkezetre” (setningsskjema; in: Elementr Dansk Grammatik, 1946; fmondat: F – v s a – V S A; mellkmondat: K – s a v – V S A) pl, vagy legalbb is elemeiben utal r.

Mindazonltal a fmondat 1. helye nincs fenntartva az alany rszre, hiszen ebben a pozciban gyakran hatrozi vagy egy kiemelt nominlis mondatrsz tallhat.

A kiemels egy specilis esete a „stningsklvning”, melyben a kiemelt tagmondat lltmnyknt elz meg egy vonatkozi mellkmondatot.

Ham kan jeg ikke lide. (kiemelt trgy)

t nem szeretem/kedvelem.

A tbbi skandinv nyelvhez hasonlan az indirekt trgy a dnban is megelzi a direkt trgyat jelletlen esetben, de prepozcival a direkt trgy mg tehet, hatrozi helyzetbe.

Jeg gav Jens/hamIO bogenDO.

Jeg gav bogen/denDO til Jens/hamIO.

A nmettel s az angollal ellenttben, de a msik kt kontinentlis skandinv nyelvhez hasonlan, a ltige utn egyeztetni kell az lltmnyi mellknevet a fnvvel.

Huset er stort. (d) Vi er trtte. (d)

Das Haus ist gro. (t) Wir sind mde. (t)

The house is large. (e) We are tired. (e)

A hz (van) nagy. Mi vagyunk fradtak. (Fradtak vagyunk.)

Ez a szably az lltmnyi szerepet betlt birtokos nvmsra is vonatkozik.

Huset er mit. (d)

The house is mine. (e)

A hz (van) az enym.

A dn det amellett, hogy nvelknt funkcionl, egyb szintaktikai szerepeket is betlt. Szemlytelen igk ltalnos, formlis alanyaknt, valamint a segtsgvel alkotott „tagmondati kiemels” ltal is meglehetsen produktv.

Det regner. Esik az es.

A „presentering” (bevezet) szerkezeteben ezzel szemben csak a der, a mra mr grammatikalizldott helyhatroz hasznlhat. Ebben a tekintetben a dn eltr a svdtl s a norvgtl, s az angol there-hez hasonlt.

Der var en gang en prins...

Once upon a time there was a prince....

Volt egyszer egy herceg, ….

Der mangler 25 kroner i min pung. 25 korona hinyzik a pnztrcmbl.

Der er meget at se i Danmark. Sok ltnival van Dniban.

Ugyangy hasznljk a der szt a szenved szerkezeteknl is.

Der blev delagt temmelig meget.

Meglehetsen sok mindent tnkretettek.

A hatrozkat s hatrozi mondatrszeket hrom csoportba oszthatjuk.

A) Az els kategriba sorolhatjuk azokat a hatrozkat, amelyek f- s mellkmondatban is az alany mgtt, de a ragozatlan ige eltt llnak. Pl. ikke, altid, aldrig.

B) A msodik csoportot az infinitiv mgtt, a mondat vghez kzel, vagy esetleg a mondat els helyn ll adverbilis mondatrszek alkotjk. Pl. i morgen, p rdhuspladsen, for sent.

C) A dn hatrozi mondatrszek harmadik osztlynak tagjai pedig a fent vzolt mindkt pozciban elfordulhatnak. Pl. nu, nok, straks.

Szemantikailag t csoportba sorolhatjuk a dn adverbiumokat:

1.mdhatrozk, fokhatrozk pl. Han arbejdede vldig langsomt.

2. igei partikulk (ltalban keretet alkotnak az igvel; ha van, az infinitvvel), pl. Hun drak champagnen yderst langsomt op.

3. prepozcis szerkezetek (ide sorolandk pl. a feltteles tagmondatok is), pl.Flyet var forsinket p.g.a. tge.

4. helyhatrozk, pl. Flyet var forsinket p.g.a. tge i Kastrup.

5. idhatrozk, pl. Flyet var forsinket p.g.a. tge i Kastrup i morges.

A dn nyelvben hasznlatos szenved szerkezetek s alkalmazsi szablyaik krvonalaikban megegyeznek a svd nyelvnl lertakkal, de az s-passzv hasznlata lnyegesen korltozottabb, mivel nem fordul el supinumban, illetve az ers igk preteritumjban.

A norvg nyelv (bokml)

A norvg szintaxis legfontosabb jegyeiben megegyezik a dn mondattannal.

A nvszi ketts hatrozottsg, valamint a birtokos nvms birtok mg helyezhetsge az a kt jelensg, amely azonban specilisan norvg jegy, s a nyelv minden dialektusra jellemz. A norvgnak mg az egyszer esetmorfolgival rendelkez nyelvekhez kpest is nagyon szigor szrendje van. Az esetek fokozatos eltnst a szrend folyamatos szigorodsa kompenzlta. A norvg egy tipikus SVO-nyelv. Szrendje megfelel a fentebb mr vzolt, Diderichsen ltal lert smnak. A ragozott ige kijelent fmondatokban a msodik, mg mellkmondatokban a harmadik helyen ll. Szigor szrendi szablyok rjk el, hogy a klnbz mondatrszeknek milyen sorrendben kell egymt kvetnik. Ebbl a szempontbl a fmondat els helye eltr a tbbi pozcitl, ugyanis itt llhat az alany, egy hatroz, vagy egy kiemelt mondatrsz. Ez utbbi lehet egy egsz mellkmondat is.

A bokml a svdhez hasonlan csak a det szcskt hasznlja ltalnos alanyknt, de egyes dialektusokban megtallhat a det s a der adott funkcira vonatkoz megklnbztetse.

Det regner. Esik az es.

Det er mye se i Oslo. Sok a ltnival Oslban.

Szintn a det-t hasznljuk az j informci bevezetsre („presentering”), valamint a vonatkoztati mellkmondattal folytatott kiemelsnl („utbryting”) is.

Det ligger et brev og venter p deg. (presentering) Itt egy levl, s rd vr.

Det var Jon som reiste til Bergen i mars. (utbryting) Jon volt az, aki Bergenbe utazott mrciusban.

A mondathatrozk a fmondatban a ragozott ige mgtt llnak.

Han vil ikke studere tysk i Berlin. Nem akar nmetet tanulni Berlinben.

Til sommeren skal hun kanskje fly til Stavanger. Taln nyron el fog replni Stavangerbe.

A hatrozk stabil sorrendje: md, hely, id.

Liv og Ida reiste med buss til Oslo i gr.

A dn adverbiumoknl bemutatott ts feloszts a norvg hatrozk rendszerre is illik, de mondatbli sorrendjk nem mindig kveti a smt. Ennek egyik legfbb oka az, hogy ha pl. van trgy, de nincs mdhatroz a mondatban, akkor az igei partikula kzvetlenl az ige mg kerl.

Han spiste langsomt opp. (nincs trgy)

Han spiste frokosten langsomt opp. (van trgy, de mdhatroz is)

Han spiste opp frokosten. (csak trgy van)

Az izlandihoz hasonlan a norvgban is llhat a birtokos nvms a birtok mgtt.

boka mi (f) / boken min (m) min bok a knyvem

den storeB boken min min storeB bok a(z n) nagy knyvem

huset vrt vrt hus a hzunk

det lilleB huset vrt vrt lilleB hus a (mi) kis hzunk

vennene dine dine venner a bartaid

de snilleB vennene dine dine snilleB venner a (te) kedves bartaid

A birtok s a birtokos nvms egymssal a sorrendisgtl fggetlenl szmban s szemlyben egyeztetend. Amennyiben a birtok ll ell, hatrozott esetbe kell tenni, s ha jelzt kap, az is hatrozott alakban szerepel.

A „dobbeltbestemmelse” (ketts hatrozottsg) a jelzvel elltott fneves szerkezetekben figyelhet meg. Ilyenkor a fnv hatrozottsgot kifejez szuffixumot, a jelz pedig n. „mellknvi nvelt” kap: den vakre hagen.

A norvgban is kt tpus szenved szerkezetet klnbztetnk meg. Az s-passzv hasznlata lnyegben csak a jelen idre korltozdik, az sszetett szenved szerkezetekben a bli segdige mellett a vre s a f is elfordulhat.

 
Szmll
Induls: 2007-12-03
 
ra
 
Egyb
 
Naptr
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG