A pragmatika mibenl�te

(Szili Katalin: Tett� v�lt szavak. A besz�daktusok elm�lete �s gyakorlata. 19.-25. oldal)

�

�

Probl�m�k a meghat�roz�ssal:

• El kell k�l�n�teni a nyelv�szeten bel�l, a szemantik�hoz val� viszony�t kell tiszt�zni
• Kapcsol�d�si pontok �s elt�r�sek keres�se a t�rsadalomnyelv�szet, a pszicholingvisztika �s a pragmatika k�z�tt
• K�t�dik az alkalmazott nyelv�szet egyes ter�leteihez (pl. nyelvoktat�s-elm�let)

�

Defin�ci�k

Morrisi trichoton�mia: szintaxis, szemantika, pragmatika – a pragmatika a jeleknek a jelek �rtelmez�ihez val� viszony�t vizsg�lja.

2 fontos elem:

• A nyelv haszn�l�j�nak megnevez�se (az �j „f�szerepl�”)
• A jelent�snek az �rtelmez�t�l f�gg� felfog�sa

�

�

George Yule: 4 defin�ci�t gy�jt�tt �ssze

1. Pragmatika: a besz�l� jelent�s�nek tanulm�nyoz�sa („the study of the speaker meaning”)

• Az� emberek t�bbet vagy m�st fejeznek ki, mint amit a mondataik �nmagukban jelentenek
• 80-as �vek v�ge: ellent�tes ir�nyzat – jelent�s = hallgat� jelent�se

�

2. Pragmatika: a kontextu�lis jelent�s tanulm�nyoz�sa („the study of contextual meaning”)

• Hogyan interpret�lja a hallgat� a besz�l� megnyilatkoz�s�t egy bizonyos kontextusban
• Hogyan hat a kontextus a mondanival�ra
• A besz�l� hogyan felelteti meg mondand�j�t az egy�b k�r�lm�nyeknek

�

3. Pragmatika: annak tanulm�nyoz�sa, mik�ppen �rthet�nk a kommunik�ltakb�l t�bbet, mint amit mondanak („the study of how more gets communicated than is said”)

• A hallgat� hogyan k�vetkeztet a megnyilatkoz�sok illok�ci�s erej�re

�

4. Pragmatika: a viszonylagos t�rsadalmi t�vols�g kifejez�s�nek tudom�nya („the study of the expression of relative distance”)

• A kommunik�ci� t�rsadalmi jelleg�b�l indul ki
• Pl. az udvariass�g tanulm�nyoz�sa

�

�

A defin�ci�k �rtelmez�si lehet�s�gei

T�gabb felfog�s: a t�rsadalmi aspektus alkalmaz�sa

• Mag�ban foglalja azt, ami a haszn�l�t mint t�rsadalmi l�nyt jellemzi
• A haszn�l� val�s c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben haszn�lja a nyelvet
• T�rsadalmi k�rnyezet: a nyelvhaszn�l� fejl�d�s�t biztos�t� b�zis; seg�ti, hogy a verb�lis tev�kenys�gek v�gbemenjenek

�

Sz�kebb �rtelmez�s: a nyelv �s a nyelvi kontextus viszonya

• Besz�l� jelent�s�nek le�r�sa: szigor�an a nyelv�szet m�dszereivel
• Levinson: a pragmatika a nyelv �s a kontextus k�zti azon viszonyok tanulm�nyoz�sa, amik grammatikaliz�l�dtak vagy k�dolva vannak a nyelvi szerkezetekben
• P�lda: k�r�s kifejez�se (Ide tudn�d adni a s�t?; Elk�rhetn�m a s�t?)
  nyelv�nkben ezek a grammatikaliz�l�dott alakok vannak meg erre a besz�daktusra – anyanyelvi kompetencia r�sze, hogy ismerj�k a k�rd�seket alkot� nyelvi elemek ilyen haszn�lat�t
  hallgat�: dek�dolja �ket, azonos�tja a jelent�st
• Kontextus: haszn�l� k�rnyezete is beletartozik
  p�lda: Kov�cs �r: D�l van. – nem csak a pontos id�t jelzi, hanem azt is, hogy mindig d�lben eb�delnek – s�rget�st is jelenthet, ha nincs id�ben k�sz az eb�d

�

�

A sz�kebb �rtelmez�s kritik�ja

Pragmatikai viszonyok nyelvtani szab�lyokba foglal�s�nak g�tjai: implikat�r�k �s el�feltev�sek.

�

Az implikat�r�k

• Grice: amit mondunk el kell k�l�n�teni att�l, amit �tadunk – implikat�ra: amit k�zl�nk
• 2 eszk�z arra, hogy t�bbet k�z�lj�nk, mint amit mondunk: konvencion�lis �s t�rsalg�si implikat�r�k
• P�lda:
  a. A magyarok pesszimist�k. (azt mondjuk, amit k�z�lni szeretn�nk)
  b. J�nos magyar, teh�t pesszimista. (konvencion�lis implikat�ra)
  c. J�nos magyar. =pesszimista (t�rsalg�si implikat�ra: hallgat�ra vonatkoztatott)
• T�rsalg�si implikat�ra: mindig egy konkr�t t�rsalg�si helyzettel �sszhangban �rtelmezz�k a mondanival�t.
  p�lda: A: Mennyi az id�? – B: �pp most ment el a busz.
  l�tszatra �rtelmetlen, de ha tudjuk, hogy a busz naponta egyszer egy adott id�ben megy el B h�za el�tt, �s ha A ezt tudja, akkor helyes a v�lasz
• Nincsenek olyan szemantikai egys�gek, amelyek inform�ci�kat hordoznak a kontextusr�l

�

Az el�feltev�sek (preszuppoz�ci�k)

• T�bb fajta: logikai, nyelv�szeti, pragmatikai
• Pragmatikai el�feltev�s: a l�nyegi nyelvi aktus v�grehajt�sa el�tt implicit m�don felt�telezett propoz�ci�k� (Stalnaker)
  vagyis: olyan szemantikai el�feltev�sek, amiket a besz�l�knek felt�telezni�k kell ahhoz, hogy meg�rts�k a mondatot
• Dinamikus fogalom: a megnyilatkoz�s el�tt a hallgat�nak nem kell felt�tlen�l birtok�ban lennie az el�feltev�s�ben bennfoglalt tud�snak – ut�na ez a tud�s kieg�sz�theti, megv�ltoztathatja a k�z�s ismereteket
• Mey: a nyelvtanilag nem k�dolt pragmatikai jelent�sek fontoss�g�t t�masztja al� preszuppoz�ci�kkal
• P�lda: a besz�l� csak akkor tudja el�feltev�seit megosztani a hallgat�val, ha a hallgat� is birtok�ban van a megfelel� ismereteknek
  
  a. Gorbacsov Jelcint igazi marxist�nak nevezte, �s ekkor Jelcin s�rtegetni kezdte �t.
  (azoknak, akik ismerik az 1990-es �vek Szovjet�ni�-beli t�rt�neseit, helyes a mondat)
  
  b. Jelcin Gorbacsovot igazi marxist�nak nevezte, �s ekkor Gorbacsov s�rtegetni kezdte �t.
  (a furcsas�g nyelvi eszk�z�kkel nem fedhet� fel, az el�feltev�s rejtett: Gorbacsov n�zeteit Marx inspir�lta, ez�rt nincs oka megs�rt�dni.)
  
  c. Bush Gorbacsovot igazi marxist�nak nevezte, ekkor Gorbacsov s�rtegetni kezdte �t.
  (semmi �rtelme a visszav�g�snak, ugyanis Bush az „igazi marxista” kifejez�st csak dics�retk�nt haszn�ln� egy olyan �llamf�rfira, aki marxista)
  
  
• K�vetkeztet�s: vannak olyan jellegzetess�gek, amik nem �rhat�k le nyelv�szeti szempontok alapj�n. – a jelent�s a haszn�l�kkal �s a t�rsadalmi viszonyokkal van kapcsolatban

�

�

A megold�s: A pragmatika kett�s, nyelv�szeti �s t�rsadalmi meghat�rozotts�ga

• Mey: a pragmatika a nyelv tanulm�nyoz�sa a haszn�lat emberi kontextus�ban – nyelvhaszn�lat: az a folyamat, amelynek seg�ts�g�vel az emberek a nyelvi jelent�seket eszk�z�l haszn�lva k�l�nb�z� c�lokb�l kommunik�lnak
• A kommunik�ci� folyamat�t a t�rsadalomban megl�v� felt�telek ir�ny�tj�k