Haugen: Language, dialect, nation
(2. r�sz)
(in: The ecology of language: essays by Einar Haugen,  1972)

5. Nyelv �s nemzet
   - minden nemzetnek saj�t nyelvre van sz�ks�ge, mert a nemzeti egys�g szabad �s akt�v kommunik�ci�t k�v�n meg  (egys�ges nyelvi k�drendszer!)
   - pl. francia forradalom: a dialektusokat a feudalizmus maradv�ny�nak tekintett�k, mert a lok�lpatri�tizmust er�s�ti (ma sem akarnak sz�molni a provance-i �s breton nyelvvel!)

- egy nemzet fogyat�kosnak �rezheti mag�t, ha t�bb hivatalos nyelve van ( Kanada, Sv�jc, Belgium, stb.), a konfliktusok elker�lhetetlenek, ha a nyelvi hat�rok nem stabilak (Sv�jc)
- a nacionalizmus megk�veteli, hogy egy nyelvet, egy saj�t nyelvet besz�ljenek (az elk�l�n�l�s sz�nd�ka �ll konfliktusban a nemzetk�zi kapcsolatok k�rd�s�vel)
- extr�m p�lda: Sv�jcnak 3, Belgiumnak 2 hivatalos nyelve van, �s mindegyik a szomsz�daik�
- az �r nyelvi mozgalom botladozik az angol nyelv hat�sa alatt, mivel az a nemzetk�zi kommunik�ci� nyelve
- a norv�g nyelvi mozgalom gyenges�g�t is az okozza, hogy a d�n nyelv 4 �vsz�zad alatt a nemzeti �let r�sze lett, a mozgalom erej�t az adja, hogy a d�n nem nagy nemzetk�zi nyelv
- ha a t�rsadalmi elit haszn�lja egy m�sik n�p nyelv�t, akkor felmer�l, hogy az legyen a hivatalos kommunik�ci� nyelve; ha ezt besz�li a t�bbs�g, egyszer� eset, mind az USA-ban
- ha nem a t�bbs�g nyelve, �jra kell tan�tani az embereket  (pl �n�ll�sod� �zsiai �s afrikai orsz�gok probl�m�ja: az angol �s a francia rengeteg el�nnyel j�r, de egy valaha volt elnyom�st szimboliz�l)
- az alternat�va egy saj�t nyelv megalkot�sa, mint Finnorsz�g a XIX.sz�zadban (a finn egy vernakul�ris nyelv volt), vagy Izrael a XX.sz�zadban (egy nem besz�lt nyelvi standard volt)

6. A nyelvi standard probl�m�ja
   - a standard nyelv alapfelt�tele az �r�sbelis�g, de nem csak le�rt nyelvek k�pesek nagy ter�leten elterjedni, folyamatosan v�ltoznak ( nyelv�szeti vita t�rgya, hogy az �r�sbelis�g nem korl�tozza-e a nyelv term�szetes v�ltoz�s�t)
   - a besz�lt nyelv alapvet�en fontos, a legalapvet�bb kommunik�ci�t jelenti a k�lvil�ggal, ezt saj�t�tjuk el el�bb (de az �r�s jelent�s�ge is nagyon nagy az �r�stud� t�rsadalmakban)
   - az �r�s jelent�s�g�t id�t�ll�s�ga adja, hat�ssal van a besz�lt nyelvre (hangos felolvas�s hagyom�nya)
   - a standard tekintet�ben k�l�nbs�gek vannak a nagy nyelvek k�z�tt is: a francia standardiz�ltabb nyelv, mint a n�met vagy az angol (a XVIII. sz�zadban az angolok nem akart�k �tvenni a franci�kt�l a nyelv szab�lyoz�s�val foglalkoz� akad�mia �tlet�t)
   
   -Kloss elm�lete a nyelv ki�p�l�s�r�l (Ausbau):
                          1. folkl�r, anekdot�k, n�pnyelv;
                          2. pr�za
                          3. magas irodalom
                          4. technika nyelve, hivatalos nyelv
   
   
   
   
   
   - Ferguson (1962) a nyelvek standardiz�ci�j�r�l:
               Standard (S) szintjei:  0= semmilyen nyelvi standard
                                                  1= t�bb, mint 1 v�ltozat
                                                  2= 1 elfogadott standard
               �r�s (W) szintjei:          0= semmilyen �r�sbelis�g
                                                  1= �ltal�nos �r�s
                                                  2= tudom�nyos nyelv
                                                  3=tudom�nyos m�vek ford�t�sa
   
   

- a szintek l�nyege, hogy egy vernakul�ris nyelv �gy v�lik  alkalmass� a modern t�rsadalom sz�m�ra
- a Standard (S) a k�drendszerrel foglalkozik, az �r�s (W) pedig a funkci�val
- a k�drendszer c�lja: minim�lis k�l�nbs�gek, a funkci� c�lja: maxim�lis felhaszn�lhat�s�g
- a minim�lis k�l�nbs�gek ide�lja: 1 �r�sm�d, 1 kiejt�s, 1 sz�=egy jelent�s, 1 nyelvtan (100%-os kommunik�ci�, nincsen „code noise” a csatorn�ban, el�ri a nyelv stabilit�st, �r�kre fix uniformiz�lt forma; lehetetlen, mert mindig „vesz�lyeztetik” a dialektusok)
- a szigor� szab�lyoz�ssal �ll szemben az ig�ny, hogy mindent ki lehessen fejezni a nyelvvel, mindenre haszn�lni lehessen
- minden lok�lis, szubkult�r�lis stb. k�z�ss�g sz�m�ra �rthet� egy adott dialektus, de a sz�lesebb r�tegek sz�m�ra nem, erre ad lehet�s�get a sz�t�r, ami az �r�s �ltal v�gtelen
 mennyis�g� sz�t k�pes t�rolni
- S �s W �lland� k�lcs�nhat�sa: a standard kevesebb felhaszn�l�si lehet�s�ghez vezet, a t�bb felhaszn�l�si lehet�s�g viszont �sszetettebb form�hoz; ez a k�lcs�nhat�s a st�lus alapja
- a standardiz�ci� ahhoz vezethet, hogy a nyelvet csak hivatalos c�lra lehet haszn�lni, teh�t a standard is csak egy st�lus a sok k�z�l
- Ferguson: diglosszia ( szakad�k a magas �s az alacsony nyelvhaszn�lat k�z�tt)
- Haugen: schizoglosszia (nem szakad�k, hanem egy folyamatos elt�r�s a nyelv v�ltozatai k�z�tt, van magas �s alacsony nyelvhaszn�lat, �s azon bel�l is vannak �rott �s besz�lt nyelvi st�lusok); funkcion�lis dialektusok (lehet�v� teszi a standard fenntart�s�t, �s a nyelv gazdags�g�t is)
- a probl�ma a kiv�laszt�s: b�rmelyik dialektust v�lasztj�k norm�nak, az el�nybe helyez egyeseket, m�sokat pedig h�tr�nyba, ami az ellen�ll�sukhoz vezet (min�l nagyobb az elt�r�s a kiv�lasztott norma �s az � norm�juk k�z�tt, ann�l nagyobb az ellen�ll�s)
- lehets�ges tal�lni egy „k�z�putas” dialektust, de ahol nem, �jat kell alkotni ( nyelv�j�t�s l�nyege); m�dszerei: �sszehasonl�t� rekonstru�l�s (a k�l�nb�z� dialektusokb�l egy hipotetikus alapnyelv rekonstru�l�sa); hagyom�nyos nyelv �tv�tele ( r�gi �r�seml�kekb�l �tvenni a nyelvhaszn�latot); statisztikai (a legelterjedettebb form�k kombin�l�sa).
- ahol t�l sok norma van, egy idegen nyelv haszn�lata is el szokott terjedni (pl Afrika)
- a standard l�nyege az elfogadotts�g, hogy a nyelv a korm�ny, az egyh�z, a nemzeti �sszetartoz�s nyelve legyen

7. �sszefoglal�s
   
   Dialektus  → Nyelv:
   1. norma kiv�laszt�sa 2. a forma kodifik�ci�ja 3. fejleszt�s, funkci�k 4. elfogadotts�g