A modern nyelv�szet �s az irodalom nyelve

-         Saussure (sv�jci filol�gus �s nyelv�sz)- strukturalizmus megteremt�se-t�rsadalmi �s kultur�lis �letminden form�j�t nyelvi jeleg�, nyelvi jelekkel p�rhuzamba �ll�that� jelek rendszerei vez�rlik

-         genfi el�ad�ssorozat: 1906-1911-> Bevezet�s az �ltal�nos nyelv�szetbe c. k�nyv

A jel fogalma Saussure-n�l

-         a nyelvek rendszerek, melyek �nk�nyes �s differenci�lis jelekb�l �llnak

-         1 nyelvi jel=1hangk�p(v. ennek �rott form�ja)+ fogalom

                            jel�l� /signifiant/                            jel�lt /signifi�/

-         val�s�gos �s nyelvi vil�g sz�tv�laszt�sa- a szavak hat�rozz�k meg a dolgok jelent�s�t �s nem ford�tva- p�ld�ul: sz�nsk�la: a sz�nnevek mindenf�le nyelv paradigm�i

-         a jel funkci�ja a t�bbi jelel val� kapcsolat�t�l, az ezekt�l val� k�l�nbs�gekt�l f�gg, a szavakat egym�st�l val� k�l�nbs�geik alapj�n azonos�tjuk

-         langue= nyelvi rendszer

-         parole= egyedi kommunik�ci�s aktus (a rendszer hozza l�tre, hat�rozza meg)

-         a vizsg�latok t�rgya a langue

-         Saussure szembe�ll�tja a nyelv szinkronikus �s diakronikus vizsg�lat�t (1), ill. a szintagmatikus �s asszociat�v kapcs.-okat (2) a nyelvi rendszeren bel�l

1.      - r�gebben: diakronikus vizsg�latok- hogyan v�ltozik id�ben a nyelv, ez csak a nyelvi jelens�gek r�szleges magyar�zat�t adja

-szinkronikus kutat�s- hogyan m�k�dik a nyelv egy adott id�ben, mint rendszer

2.      - szintagmatikus terminus: szekvenci�lis v.  kobminatorikus kapcsolat, melyeket egy adott nyelvi rendszer megenged

- asszociat�v kapcsolatok: hi�ny jelleg� kapcsolatok, a nyelvi jel differenci�lis mivolt�b�l k�vetkezik

-         1szekvenci�ban �gy teremt�nk �rtelmet 1 sz�nak, hogy m�s, a szekvenci�ban meg nem jelen� szavak h�ttere el� helyezz�k

-         1 adott sz�- k�l�nf�le asszoci�ci�k�tegek metsz�spontja

-         formalizmus~ Saussure: sok k�z�s felfog�s, pl:  

                                              - funkci� v. hat�s vizsg�lat�n van a hangs�ly

                                              - az �rdekli, a nyelv hogyan alak�tja �t a dolgok �szlel�s�t

                                                    - rendszer �s k�l�nbs�g fogalma k�zponti jelent�s�g�

A pr�gai iskola

-         a formalizmus �s a saussure-i elm�let (strukturalizmus) egyes�t�se programjukban

-         fontos sz�vegei: T�zisek (1929)

                                  Jan Mukarovsky �r�sai

-         nyelvtudom�ny: a nyelvi rendszer struktur�lis t�rv�nyeit kell tanulm�nyoznia

-         irodalomtudom�ny. A „strukt�ra” a formalista forma �s eszk�z fogalmakat v�ltja fel

-         a strukt�ra irodalmi sz�veg eset�n: az irodalmi sz�veg jelek sora, melyben a jel�l�ket �s jel�lteket egyetlen bonyolult kapcsolatrendszer szab�lyozza

-         k�lt�i sz�veg= funkcion�lis strukt�ra  (funkci� elm�lete: Jakobson: Nyelv�szet �s po�tika, 1958)-> minden �zenetnek 6 k�l�nb�z� funkci�ja lehet:

1.      felad�-> emot�v funkci� (a felad� �rz�seinek kifejez�se)

2.      c�mzett-> konat�v funkci� (a befogad� attit�djeinek befoly�sol�sa)

3.      kontextus-> referenci�lis funkci� (�zenet k�ls� k�rnyezet�nek k�z�ppontba �ll�t�sa)

4.      k�d-> metanyelvi funkci� (az �zenet nyelvtani jelens�gre h�vja fel a figyelmet)

5.      a kontaktus eszk�ze-> fatikus funkci� (kifejez�sek, melyek c�lja jelenl�t�nk jelz�se)

6.      az �zenet-> po�tikai funkci� (�zenet hangs�lyoz�sa)

-         a funkci�t az hozza l�tre, hogy az �zenet ezen t�nyez�k egyik�re koncentr�l (ld. fent)

-         a felfog�s el�nye: nem sz�ks�ges abszol�t �rtelemben k�l�nbs�get tenn�nk a k�l�nf�le t�pus� sz�vegek k�zt

-         1 sz�vegben t�bb funkci� is jelen lehet

-         fontos el�rel�p�s a formalist�khoz k�pest: szemiotikai (szemiotika= szemiol�gia, jelek tanulm�nyoz�sa a t�rs.-i �leten bel�l) keretbe helyezt�k az elm�leteket

-         a m�v�szet a konvencion�lis jelrendszerek felbor�t�s�val seg�t kit�rni a nyelv b�rt�n�b�l

-         teh�t: a pr�gai iskola strukturalizmusa a formalista �ll�spont szemiotikai v�ltozata

-         a f� kutat�si t�rgy a sz�veg, nem az irodalom eg�sz�nek strukt�r�ja (ld. 60-as �vek strukturalizmusa)

-         strukturalista elemz�s feladata: a fenn�ll� irodalmi/nyelvi gyakorlatt�l elt�r� dolgok azonos�t�sa a sz�veg 1szintj�n, majd e szint strukt�r�j�nak �sszekapcsol�sa m�s szintekkel (�gy �llap�tja meg a sz�veg eg�sz�nek strukt�r�j�t)

-         a pr�gai iskola ellen sz�l:

·        nem �llap�that� meg objekt�v eszk�z�kkel, hol v�gz�dik a sz�veg strukt�r�j�t vizsg�l� (v�gtelen a sz�veg minden kompetens�nek kapcsolatait vizsg�l� le�r�s a domin�ns fogalma ellen�re-domin�ns: a legnagyobb fok� deform�ci�t mutat� sz�vegszintre ir�ny�tja a figyelmet)

·        tov�bbi szelekci�s szempontra is sz�ks�g van

·        neh�z kiz�rni a szubjektivit�st a struktur�lis vizsg�latb�l

·        a tartalom szintj�n nehezen kivitelezhet� az elemz�s

-         a formalizmus �s a pr�gai iskola d�nt� jelent�s�get tulajdon�t az �j�t�snak az irodalomban->   megk�zel�t�s�k a modern korra jellemz� eszt�tikai m�rc�ket vet�ti vissza a kor�bbi irodalomra is

Roman Jakobson nyelv�szeti po�tik�ja

-         a pr�gai iskola azzal, hogy az irodalmi sz�veget funkcion�lis strukt�r�nak tekinti, totalit�s�t hangs�lyozza, melyet az egyes alkot�r�szek k�lcs�nhat�sa hoz l�tre

-         Jakobson ragaszkodik hozz�, hogy a k�lt�i �s nem k�lt�i sz�vegek k�zti k�l�nbs�get tiszt�n nyelv�szeti eszk�z�kkel is meghat�rozhatjuk

-         Po�tika: azzal foglalkozik, mit�l lesz egy verb�lis �zenetb�l m�alkot�s

-         Jakobson tanulm�nya a leger�sebb form�ban fogalmazza meg a nyelv�szet irodalomtudom�nyi jelent�s�g�t

-         A pr�gai iskola szerint a k�lt�i sz�vegek egy norma megs�rt�s�vel k�l�nb�ztetik meg magukat m�s sz�vegekt�l, J. m�sfajta empirikus nyelv�szeti krit�riumot javasol

-         szelekci�s �s kombin�ci�s tengely= Saussure k�l�nbs�gt�tele a nyelvi hi�nnyal �s a nyelvi jelenl�ttel �sszef�gg� kapcsolatok k�z�tt

-         minden nyelvi �zenet egy kett�s folyamat term�ke

1.      az �zenetben meg nem jelen�, de a k�dban (= langue) asszoci�lt elemek kiv�laszt�sa

2.      a kiv�lasztott elemek �sszekombin�l�sa egy szekvenci�v�

-         a szekvenci�ban megjelen� elemek kapcsolat�t az �rintkez�s jellemzi, a jelen nem l�v� elemek�t (Saussure- asszociat�v kapcs.) a hasonl�s�g vagy egyen�rt�k�s�g

-         az egyen�rt�k�s�g a verb�lis szekvencia jelen l�v� t�nyez�i k�z�tt is domin�ns szerephez jut- �sszeolvad 2 aspektusa, amit Jakobson a nyelv k�tp�lus� strukt�r�j�nak nevez

-         az egyen�rt�k�s�g-kapcsolatok legal�bb 2 k�l�nb�z� t�pus� strukt�r�t fognak �t:

·        a nyelvi forma azonnal szembe�tl� hasonl�s�gait (szintagmatikus strukt�r�k)

·        olyan, nyelvtani �s m�s klasszifik�ci�knak megfelel� csoportos�t�sokat, melyek �szrevehet�s�ge att�l f�gg, mennyire k�pes az olvas� kategoriz�lni a sz�veg nyelvtani jellegzetess�geit (paradigmatikus kapcsolatok)

-         Jakobson a k�lt�i nyelv teljes hat�s�nak technikai magyar�zat�t ny�jtja, nem az olvas� tudatos meg�rt�nek le�r�s�t v. �rtelmez�s�t

-         Mindk�t fajta egyen�rt�k�s�g megk�l�nb�ztet� jegye a k�lt�i nyelv jelent�s r�sz�nek

-         az a k�rd�s, milyen jelent�s�get �s funkci�t tulajdon�tunk ezen jellemz�kek, amennyiben jelen vannak

-         Jakobson elemz�sei az egyen�rt�k�s�g kimutat�s�ra ir�nyulnak, ritka a jelent�s�g�k elemz�se

-         A vers hat�sai: a rend �s szimmetria vel�nk sz�letett v�gy�t el�g�tik ki, megk�nnyeb�l�st �s meglepet�st keltenek

-         Nyelv�szet �s po�tika c. �r�s: ezek azok az eszk�z�k, melyek seg�ts�g�vel a k�lt�i �zenet �nmag�ra ir�ny�tja a figyelmet, ezzel elm�ly�tve a jelek �s t�rgyak dichot�mi�j�t

-         Mukarovsky szerint az �zenetre val� be�ll�t�d�st egy norm�t�l val� elt�r�s hozza l�tre (T�zisek c. �r�s), Jakobson szerint a k�lt�i sz�veg saj�tos szimmetri�ja v. konvergenci�ja j�tssza ezt a szerepet

-         Az �zenetre val� be�ll�t�d�s a val�s�g meg�jult �rz�kel�s�hez vezet

-         A k�lt�szetben a verb�lis forma szintj�n jellemz� p�rhuzamoss�gok, szimmetri�k arra ind�tj�k az olvas�t, hogy hasonl� szimmetri�kat keressen a jelent�s szintj�n is- ez t�bb�rtelm�s�ghez vezet

-         Az ilyen �sszef�gg�seket az hozza l�tre, hogy az olvas� a maga �rz�kenys�g�t �s tapasztalat�t beleviszi a sz�vegbe

-         Jakobson elm�let�nek �rdekess�ge: megmutatja az irodalom nyelv�szeti megk�zel�t�s�nek er�nyeit �s korl�tait is

Stilisztika

-         pr�gai iskola, Jakobson:

·        mind2 a sz�veg specifikusan irodalmi vagy k�lt�i saj�toss�gait pr�b�lja meghat�rozni

·        e defin�ci�ban domin�ns szerepet sz�n a nyelvnek

·        sz�veg~ szerz�, sz�veg~ val�s�g viszonyait csak m�sodlagos szempontnak tekintik

·        hasonl� az olvas�r�l tartott elk�pzel�s�k: nem veszik sz�m�t�sba az olvas� esetleges hozz�j�rul�s�t a sz�veghez

-         a pr�gai iskol�t, Jakobson t�ziseit manaps�g a stilisztik�nak nevezett t�rgy r�szek�nt kezelik

-         a stilisztikai m�vek b�r a nyelvi forma fel�l k�zel�tik meg az irodalmi sz�vegeket, nem �ll�tj�k, hogy az irodalom alapvet� von�sait tiszt�n nyelv�szeti fogalmakkal �rhatn�nk le, nagyobb teret engednek m�s t�nyez�knek (pl. olvas� szerepe)

-         stilisztika: az irodalomtudom�ny azon �ga, mely a sz�vegek nyelvi form�j�val foglalkozik (-> st�lus=  irodalmi nyelvhaszn�lat) + az �ltal�nos nyelv�szet azon �ga, mely a nem irodalmi nyelvhaszn�lat v�ltozatait tanulm�nyozza (f�k�nt azon v�ltozatokat, melyek a nyelvhaszn�lat kontextus�val f�ggenek �ssze)

-         az irodalom nyelv�nek /st�lus�nak felfog�sai az irodalmi stilisztik�ban:

1.      d�sz�tm�ny stilisztik�ja

·        legr�gebbi elk�pzl�s

·        felt�telezi, hogy az �r�st automatikusan         szebb� teszik biz. Standardiz�lt nyelvi d�sz�tm�nyek /ornatus/- k�lt�i alakzatok (metafora, hiperbola, stb.)

·        haszn�lat�t z �r�s k�l�nb�z� t�pusai �ltal megk�vetelt hangnem �sszef�gg�s�ben �rtelmezt�k- a dek�rum elv�vel �sszhangban

·        p�lda: Auerbach: Mim�zis (1942-45)- a val�s�g �br�zol�s�nak t�rt�net�vel foglalkozik a nyugati irodalomban, a nagy st�lus klasszikus elm�lete, a komoly t�rgyakkal foglalkoz� st�lusnak nem realisztikusnak kell lennie, hanem kifinomult nyelvet kell haszn�lnia, k�l�nf�le st�lusszinteket nem szabad vegy�teni

2.      �nmag�ra utal�s stilisztik�ja

�         az egyen�rt�k�s�g- strukt�r�k a figyelem a nyelvi �zenet eg�sz�re val� ir�ny�t�s�t szolg�lj�k

3.      �br�zol�s stilisztik�ja

·        nyelvhaszn�lat, mely t�kr�zi v. meger�s�ti a sz�veg tartalm�t

4.      modor stilisztik�ja

·                                                                     egy sz�vegre, egy szerz� �letm�v�re, egy �r�csoport m�veire, irodalmi korszakra saj�tosan jellemz� nyelvhaszn�lat

·                                                                    a st�lust ilyenkor vmi sz�vegen k�v�li dologgal kapcsoljuk �ssze

·                                                                    tekinthetj�k a szerz�i szem�lyis�g kifejez�d�s�nek (Buffon: „a st�lus maga az ember”)

·        a st�lust a k�ls� kapcsol�d�si pontokt�l f�ggetlen�l is felfoghatjuk modork�nt (pl. megpr�b�lhatjuk azonos�tani a sz�veg nyelvhaszn�lat�nak saj�tos mint�it)

-         a kateg�ri�k �tfedhetik egym�st, r�vil�g�tanak a stilisztikai �s nyelv�szeti kutat�sok k�l�nbs�geire

-         1. �s 2. az irodalmi nyelv �lt. saj�toss�gaival foglalkozik, 3. �s 4. a szerz�k �s sz�vegek egyedi von�saival

-         1. �s 2. k�z�tt sok a k�z�s von�s, mivel mind2 mag�ban foglalja a standardt�l val� elt�r�s gondolat�t- k�l�nbs�g: 1. szerint az elt�r�s egy ir�nyban k�pzelhet� el (megemel�s, kidolgoz�s) �rzelmi hat�s �rdek�ben, 2. szerint b�rmilyen ir�nyban v�gbemehet, nem kell felt�tlen�l �rzelmi hat�shoz kapcsol�dnia

-         Riffaterre stilisztikai funkci�ja: az �zenetre val� be�ll�t�d�s, de ez nem az egyen�rt�k�s�gek term�ke, nem k�ls� norm�k megs�rt�s�b�l ered, hanem a sz�veg �ltal teremtett norm�k megs�rt�s�b�l

-         A st�lus nyelvi szab�lyoss�g l�trehoz�sa, mely v�rakoz�sokat �breszt az olvas�ban

-         R. szerint a norm�lis nyelv maga is stilisztikai hat�sok forr�sa lehet egy sz�vegben

-         R. javaslata: az �tlagosan m�velt olvas�kat tekints�k inform�tornak az objekt�v st�luselemz�shez, akik r�mutatnak a sz�veg pontjaira, ahol a nyelv meglepet�seket kelt (R. k�s�bb a szuperolvas�t javasolja)

-          

-         R. felismer�sei egy l�p�ssel tov�bb viszik Jakobson �ll�spontj�t, �m R. nem sz�mol a st�lus sokf�les�g�vel �s v�ltoz�konys�g�val

-         A st�lus �br�zol�sk�nt val� felfog�sa: a st�lust az irodalmi tartalom hozz�vet�leges �rtelmez�s�hez pr�b�lja k�tni – legismertebb p�lda: Leo Spitzer munk�ss�ga

-         Spitzer: az egyes sz�vegekre koncentr�l� st�luselemz�st dolgozott ki

·        Nyelv�szet �s irodalom c. tanulm�nyk�tet (1948) : S. m�dszer�t filol�giai k�rnek nevezi

·