|
Svédország - földrajz
2008.01.07. 15:28
Svédország területe
Svédország területileg Európa ötödik legnagyobb országa. Északon ahol Svédország, Norvégia és Finnország határai találkoznak (Treriksröset) ugyanazon a szélességi fokon fekszik mint észak Alaszka. Az ország déli részei ugyanazon szélességi fokon fekszenek, mint Moszkva.
Az ország területe: 449 964 km2, melynek több mint felét erdö takarja. A tülevelüek dominálnak, ez alól csak az ország déli része kivétel. Szántóföldek, mezök, legelök csak 6 - 7 %-át teszik ki az ország területének.Körülbelül 100 000 tó az ország területének megközelitöleg 9 %-át boritja. A skandináv hegyláncolat (Fjällen ejtsd:fjellen) észak déli irányban húzódik és Norvégiával határt képez. Az ország északi és déli pontjai között majdnem 1 600 km. a távolság, ami az ország éghajlatát igen változóvá teszi. De a golf áramlatnak köszönhetö, hogy a klima itt mégis sokkal enyhébb, mint más hasonló szélességi fokon fekvö helyeken. Az ország 449 964 négyzetkilométer területéből 411 615 négyzetkilométer szárazföld, 38 349 négyzetkilométer pedig vízfelszin. A partvonal hossza 7624 km.
Svédország 3 fő tájegysége:
délen: Gotaland
középen: Svealand
északon: Norrland
Legmagasabb pontja:Kebnekajse 2132 m.
Legalacsonyabb pontja a Balti Tenger
Az ország nyugati részén húzódik a Skandináv-hegység, keleten a keskeny parti síkság dél felé hullámos, alföldi jellegű felszínbe megy át, amelyet délen erdős dombság követ.
Svédország vízfelszínének területe 39 030 km2. Svédország leghosszabb folyójának neve Dalälven. Legjelentősebb folyói: Göta alv, Dalälven, Umealven, Muonio. Legnagyobb tavak: Vanern, Vattern, Malaren, Hjalmaren, Storsjön. Svédország legmagasabb (100 m/328 láb) vízesését, a Njupeskart a Sarnától délre elterülő Fulufjállat körüli hegyek táplálják. Legfontosabb kikötők: Göteborg, Lulea, Helsingborg, Stockholm, Norrköping, Malmö, Trelleborg.
Svédországnak Finnországgal (586 km) és Norvégiával (1.619 km) van közös szárazföldi határa. Svédország határos a Balti-tengerrel, a Botteni-öböllel, Kattegattal, és Skagerakkal.
Éghajlat
|
Svédország éghajlata hűvös mérsékelt.
Svédország méreteiből adódóan, az északi és déli országrészek között jelentős hőmérsékleti különbség van. Nyaranta 15 C körüli az átlaghőmérséklet, de a nyár időtartama területenként igen változó: délen 4, középen 3 hónap, északon pedig csak 8-10 hétig tart. |
|
A legtöbb eső Göteborgban környékén esik, a legtöbb hó pedig Lappföldön. Május és július között a legkedvezőbb az időjárás, az augusztus ugyanis már nagyon csapadékos. A hegyekben, különösen télen, nagyon hideg van, és sok hó esik. Az ország északi részének különleges természeti jelensége, hogy nyáron egész nap világos van, a Nap nem bukik a horizont alá. |
|
Az Atlanti-óceán felől érkező Golf-áramlatnak köszönhetően Svédország éghajlata enyhébb, mint az ugyanilyen földrajzi szélességen fekvő más országoké. Fővárosa, Stockholm szinte ugyan-azon a szélességi fokon fekszik mint Grönland déli része, júliusi középhőmérséklete azonban+18°C körül van.
A téli átlaghőmérséklet valamivel fagypont alatt marad, a havazás pedig mérsékelt. Svédország messzi északi tájain hosszú és hideg a tél, a nyár pedig világos és hűvös. Júniusban és júliusban napi huszonnégy órán keresztül tart a nappali világosság |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
