Norvgia
2007.12.06. 19:21
Norvgia
Trtnelme
- 1905-ben lett fggetlen Svdorszgtl
- Els vilghborbl kivonta magt, de a msodik vilghborban nmet megszlls al kerlt
- 1960-as vek: gazdasgi fellendls (kolaj, fldgz)
- Nem tagja az EU-nak
Fldrajza
Fekvse: szak-Eurpa, hatros az szaki-tengerrel s az szak-Atlanti-cennal, Svdorszgtl nyugatra
- Kb 2/3-a hegy
- Kb 50000 sziget
- Legszirtesebb s leghosszabb tengerpart
Terlete: 324 220 km2 szrazfld: 307 860 km2 vz: 16 360 km2 – rvid, de bsges folyk
Hatrai:
- Finnorszg (729 km)
- Svdorszg (1619 km)
- Oroszorszg (167 km)
Partvonal: 21 925 km
- Nagy szigetek
- Hossz fjordok
- Kisebb szigetek s blk
ghajlat:
- Tengerpart mentn: mrskelt – szak-atlanti ramls enyhti
- Orszg belseje: hidegebb
- Nyugati part: egsz vben ess
- Bsges csapadk
- Fjordok melegebbek, mint a tenger
Felleti szerkezet:
- Elgleccseresedett
- Fennskok s hegyek, kztk termkeny vlgyek
- Tengerpart: mlyen bevg fjordok
- Legalacsonyabb pont: Norvg-tenger (0 m)
- Legmagasabb pont: Glittertinden (2472 m)
Termszeti kincsek: kolaj, rz, fldgz, pirit, vasrc, cink, lom, halszat, fa, vzenergia
Npessg
Lakinak szma: 4,5 milli f – nagy rsze tengerparton lakik
Npcsoport: germnok, lappok
Vallsok: evanglikus luthernus (llamegyhz), egyb protestns, rmai katolikus
Nyelv: norvg (hivatalos nyelv), lappul s finnl beszl kisebbsg
Kormny
Norvg Kirlysg vagy Norvgia
Orszg kdja: N
Fvros: Oslo
Kzigazgatsi terletek:
12 tartomny: Akershus, Aust-Agder, Buskerud, Finnmark, Hedmar, Hordaland, More og Romsdal, Nordland, Nord-Trøndelag, Oppland, Oslo, Østfold, Rogaland, Sogn og Fjordane, Sør-Trøndelag, Telemark, Troms, Vest-Agder, Vestfold
Pnznem: norvg korona
Prtok: Vrs Vlaszti Szvetsg, Szocialista Baloldal, Munksprt, Kzpprt, Liberlis Prt, Keresztnydemokrata Prt, Konzervatv Prt, Halads Prtja
ghajlat
- Fldrajzi fekvshez kpest enyhe ghajlat
- Nem fagynak be partmenti vizei – ok: passztszl, meleg ramlatok
- vrl-vrl nagy ingadozsok - legmelegebb: jlius kzepe, leghidegebb: janur, februr
- Part mentn s a hegyekben ksbb ksznt be a nyr
- Hegyek: bels terleteket megvjk a csapadktl Kelet-Norvgiban (kontinentlis ghajlat) – ves csapadk tlaga: 300 mm
nyugati part: legtbb csapadk – 3000 mm
- Legtbb es: jlius, augusztus
- Szl: erssge s irnya vltoz – part mentn s a hegyekben ers szl
- Nvnyzet: borka, nyrfazuzm, moha
Gazdasg
- Terlet ¾-e termketlen, mvelhet fldek: Osli- s Trondheimi-medence, fjordok mentn
- Tenger fontos szerepe: halszat (tkehal, hering)– meleg Golf-ramlat j hatsa
kiviteli cikkek: halkonzerv, mlyhttt hal + halliszt, olaj sz halfeldolgoz gyrakban dolgozzk fel a halat.
- Tengerhajzs: fuvarozsra alkalmas kereskedelmi flotta + orszgon bell kereskedelem s teherforgalom (tenger mindig jgmentes)
- Energia: sznesfmkohszat, tvzetgyrts, ammniaelllts, elektrokmiai ipar
- 5 norvg tallmny: viking hajk, szigonygy, vzi ermvek, sonar (halrajokat fedezi fel), kolaj- s fldgzkitermel szigetek kifejlesztse – gazdasgi fejldsben fontos szerepet jtszottak
- Ipargak: bnyszat, papripar, vegyi alapanyag ipar, sznesfm- s alumniumgyrts, lelmiszeripar, textilipar, faipar, btoripar, gumi- s manyagipar, fmipari termkek, gpek s berendezsek, villamossgi s optikai termkek, szlltberendezsek
- Szolgltatsok nagy szerepe a gazdasgban: pts, tatarozs, nagy-s kiskereskedelem, javt szolgltatsok, szllsads, szllts, hrkzls, utaztats, pnzgyi szolgltatsok, zleti szolgltatsok, ingatlanforgalom, oktats
- Magas brek – klfldi munkaert vonzzk
- Import: vrl-vre bvl
Kzlekeds
- 50 reptr s leszllplya (SAS, Breathens, Widerøe)
- Dlen: srbb vasthlzat (Oslo S – legforgalmasabb vastlloms)
vastvonal vge: Bodø
- Ahol vget r a vast, ott busz visz tovbb
- Fjordok bejratnl: komp, Hurtigruten
- Vrosi kzlekeds: busz, villamos (Oslo, Bergen, Trondheim), metr, taxi, kocsi, kerkpr
|