Dnia - trsadalom, kultra, jlti llam
2008.01.07. 15:23
Dn trsadalom s kultra
Dnia jlti llam, egyike azon eurpai orszgoknak, ahol az egszsggyre s az oktatsra a legtbbet kltenek. A dn trsadalombiztosts, amelyre a kzpnzek 24%-t fordtjk, elismerten az egyik leghatkonyabban mkd ilyen rendszer a vilgon.
Eurpa tbbi orszghoz kpest a lakossg igen homogn. Azonban a klfldi nemzetisgek szma az utbbi vekben emelkedett.
1849 ta vallsszabadsg van. A lakossg, melynek 84.3 %-a luthernus, tlagosan a jvedelemad 0.85 %-t fizeti a Dn Luthernus Egyhz fenntartsra. Dniban 80-100 krli az egyb vallsi felekezetek szma.
Dninak rengeteg megtekintsre rdemes kastlya, vidki uradalma s temploma van, melyek segtsgvel bepillantst nyerhetnk a dn trtnelembe.
Dnia rgi hagyomnyokat pol a zene s a sznhzmvszet terletn. A koppenhgai alapts Kirlyi Sznhz nemzetkzi elismertsgnek rvend. Nemzetkzi hr a Dn Rdi Szimfonikus Zenekara, az Aarhaus Szimfonikus Zenekar s a Jtlandi Opera is, csak nhny pldt emltve.
Dnia a modern zene nemzetkzi sznpadn is letette a nvjegyt, olyan eladkat adva a vilgnak mint a Safri Duo, a Ravionettes s a Kasmir.
Az orszg szmos nyri zenei fesztivllal csalogatja egyebek mellett a rock, folk s jazz zene irnt rdekldket. Taln a leghresebb ezek sorban a Roskilde Fesztivl, amely vi kzel 70,000 ltogatjval egyike szak-Eurpa legnagyobb rockfesztivljainak. A Koppenhgai Jazz Fesztivlra szintn rdemes elltogatni, ahol hres amerikai s helyi jazz zenszek jtsszanak.
A dn film bszke hagyomnyaira. A vilg legrgibb mg ma is mkd filmes cge az 1906-ban alaptott Nordisk Film Kompagni. A kzelmltban a dn filmek s sznszek szmos nemzetkzi djban rszesltek.
A kpzmvszetek terletn a Dn Aranykorban (1815-1848) egyfajta jjszlets figyelhet meg a festszeten s a szobrszaton bell. A Koppenhgtl szakra tallhat Louisiana Modern Mvszetek Mzeumban vltozatos killtsokban gynyrkdhet a nagyszm s lelkes nemzetkzi kznsg.
|