Fogalmak

Ablaut: Mgh-v�ltoz�s, mely a sz�nak �j nyelvtani funkci�t ad.

Affrik�ta: Olyan msh, amelynek k�pz�sekor a toldal�kcs�ben fokozatosan sz�nik meg egy teljes z�r.

Agglutin�l� nyelv: Olyan nyelv, ahol a szavakat olyan elemek hossz� sorozata alkotja, melyek mindegyike egy-egy meghat�rozott jelent�st fejez ki.

Alapnyelv: Egy kik�vetkeztetett el�dnyelv.

Alkalmazott nyelv�szet: Nyelv�szeti elemek, m�dszerek vagy eredm�nyek alkalmaz�sa gyakorlati probl�m�k megold�s�hoz.

Allof�n: Egy fon�ma hallhat�an k�l�nb�z�, k�rnyezett�l f�gg� vari�nsa.

Alveol�ris m�ssalhangz�: Msh, melynek k�pz�sekor a nyelv a fels� fogsor m�g�tti kiemelked�ssel �rintkezik.

Apokop�: Sz�v�gi sz�tag, hang vagy bet� elt�n�se.

Approxim�ns: Olyan msh, melynek k�pz�sekor a hangk�pz� szervek megk�zel�tik egym�st, azonban z�r vagy s�rl�d�s nem j�n l�tre. = k�zel�t� hang, s�rl�d�s n�lk�li msh.

Artikul�ci�s fonetika: A fonetik�nak az az �ga, mely a hangk�pz� szerveknek a besz�dhangok k�pz�s�ben j�tszott szerep�t vizsg�lja.

Artikul�tor: Egy adott besz�dhang k�pz�s�ben szerepet j�tsz� hangk�pz� szerv.

Be�gyaz�s: Egy nyelvtani egys�g egy m�sik egys�g r�sze lesz. (pl. A f�rfi, aki t�vozott, a nagyb�ty�m volt.)

Bel�gz�ssel k�pzett hangok: Befel� mozg� l�g�rammal k�pzett hangok. =inspir�ci�s/ingressz�v hangok

Besz�d: A nyelv sz�beli k�zvet�t� k�zege.

Besz�dhang: A besz�dfolyamat legkisebb �rz�kelhet� diszkr�t szegmentuma.

Bukk�lis hang: Az arc�regben �sszes�r�tett leveg�vel k�pzett hangok.

Csettint� hang: Velarikus l�g�raml�si mechanizmussal k�pzett besz�dhang.

Dent�lis msh: Olyan msh, melynek k�pz�s�ben a nyelv hegye �s peremei, valamint a fels� fogak vesznek r�szt. (foghangok)

Diakr�n nyelv�szet: A nyelvek id�beni v�ltoz�s�nak vizsg�lata.

Dialektus: Nyelvi v�ltozat, melynek saj�tos nyelvtana �s sz�kincse felfedi haszn�l�ja ter�leti vagy t�rsadalmi hovatartoz�s�t.

Diftongus: 2 egym�st k�vet�, egym�ssal nem azonos mgh kapcsolata, egy sz�tagot k�peznek.

Diglosszia: Egy nyelv k�t, elt�r� t�rsadalmi funkci�kat bet�lt� v�ltozat�nak haszn�lata egy k�z�ss�g eg�sz�ben.

Ejekt�va: Glott�lis l�g�raml�si mechanizmussal k�pzett msh.

�rint�hang: A sz�jpadl�s �s a nyelv egyetlen gyors �rint�s�vel k�pzett msh.

Faring�lis hang: A garatban k�pzett hang. =garathang, torokhang

F�lmag�nhangz�, f�lm�ssalhangz�: Mind a msh-k, mind a magh-k bizonyos tulajdons�gaival rendelkez� hang.

Flekt�l� nyelv: Olyan nyelv, mely a nyelvtani viszonyokat els�sorban flexi�val fejezi ki. =szintetikus nyelv

Fon�ci�: Z�nge el��ll�t�sa a hangszalagokkal

Fon�ma: Egy nyelv hangrendszer�nek legkisebb jelent�s megk�l�nb�ztet� szereppel b�r� egys�ge.

Fonetika: A besz�dhangok el��ll�t�s�t, terjed�s�t, �rz�kel�s�t vizsg�l� tudom�ny.

Fonol�gia: A nyelvek hangrendszer�nek vizsg�lata.

Garat: A torok g�gef� feletti r�sze.

G�gef�: A l�gcs�nek a hangszalagokat mag�ban foglal� r�sze.

Gemin�ta: 2 azonos msh egym�sut�nja egy morf�m�ban. =kett�z�tt msh.

Glott�lis hangok: A g�gef�ben, a hangszalagr�sz z�r�s�val vagy sz�k�t�s�vel k�pzett hangok. =hangszalaghang

Glott�lis l�g�raml�si mechanizmus: L�g�raml�si mechanizmus, mely a hangszalagr�st haszn�lja rezg�sforr�sk�nt az impolz�v�k �s ejekt�v�k k�pz�sekor.

Glott�lis z�rhang: A hangszalagr�s z�rj�nak hallhat� felpattan�sa.

Glottis: hangszalagr�s, a hangszalagok k�zti ny�l�s.

Grammatika: nyelvtan.

Hangk�pz�s: Besz�dhangok k�pz�s�re szolg�l�, a leveg� �raml�s�t m�dos�t� fiziol�giai folyamatok. =artikul�ci�

Hanglejt�s: A hangmagass�g jelent�s-megk�l�nb�ztet�st szolg�l� haszn�lata a besz�dben. =inton�ci�

Hangmagass�g: A hang rezg�ssz�m�nak hang�rzete.

Hangmin�s�g: A besz�d �lland�, mindig hallhat�, egy adott szem�lyre jellemz� saj�ts�ga.

Hangs�ly: Egy sz�tag hanger�t�bblet�nek m�rt�ke kiejt�skor.

Hangszalagok: K�t izomsz�vetszalag a g�gef�ben, melynek rezg�se hozza l�tre a z�ng�t.

Hangsz�n: Azonos hangmagass�g�, hanger�ss�g� �s id�tartam� hangokat megk�l�nb�ztet� hangtulajdons�g, amit a felhangok k�l�nb�z�s�ge okoz.

Hasonul�s: Besz�dhangok egym�sra hat�sa, mi�ltal hangk�pz�s�k hasonl�v� v�lik.

Hi�tus: K�l�nb�z� sz�tagokhoz tartoz�, k�zvetlen�l szomsz�dos mgh-k kapcsolata.

Idiolektus: Egy egy�n nyelvi rendszere.

Izoglossza: Egy nyelvi jegy haszn�lat�nak ter�leti kiterjed�s�t mutat� vonal a t�rk�pen.

Jelent�sb�v�l�s: Jelent�sv�ltoz�s, mely sor�n a sz� jelent�s�nek terjedelme b�v�l.

Kardin�lis mag�nhangz�k: A mag�nhangz�k azonos�t�s�ra szolg�l�, a hangk�pz�si �s hall�si �t�letek egyes�t�s�n alapul� vonatkoztat�si pontok egy�ttese.

K�pz�si hely: egy besz�dhang k�pz�s�nek anat�miailag meghat�rozott helye a toldal�kcs�ben.

K�pz�si m�d: A msh k�pz�sekor a toldal�kcs�ben k�pz�d� f� akad�ly jellege.

Kereks�g: Az ajkak vizu�lis megjelen�se, mely lehets�gess� teszi a kerek �s r�ses kontrasztot. =ajakkerek�t�s

K�tdialektus�: Olyan szem�ly, aki 2 dialektust k�pes haszn�lni.

K�tnyelv�: Rendszeresen k�t nyelvet haszn�l� k�z�ss�g vagy szem�ly.

Koin�: Helyi nyelvi v�ltozat, mely standard nyelvv� v�lt.

Kompetencia: Egy nyelv nyelvtani szab�lyrendszer�nek tudattalan ismerete.

K�z�ps� (nyelv�ll�s�) hang: A fels� �s az als� nyelv�ll�s k�z�tti nyelvemelked�ssel k�pzett mgh.

K�ztes mag�nhangz�: K�t szomsz�dos kardin�lis mgh k�z� es� mgh.

Kreol: Pidgin nyelv, mely egy k�z�ss�g anyanyelv�v� v�lt.

Labi�lis hangok: Az egyik vagy mindk�t ajak akt�v haszn�lat�val k�pzett hangok. =ajakhangok

Labiodent�lis msh: Msh, melynek k�pz�sekor az als� ajak akt�van �rintkezik a fogakkal. =ajakfoghangok

Later�lis msh: Olyan msh, melynek k�pz�sekor a sz�jban keletkez� z�r egyik vagy mindk�t oldal�n a leveg� k�pes ki�ramlani.

Lingua franca: K�l�nb�z� anyanyelv� emberek kommunik�ci�s k�zege.

Mag�nhangz�: Z�r vagy hallhat� s�rl�d�s n�lk�l k�pzett hang, mely sz�tagk�z�pk�nt funkcion�lhat.

M�sodlagos artikul�ci�: A kev�sb� fontos akad�ly olyan hangokn�l, melyek k�pz�s�ben k�t hangk�pz�si helynek is szerepe van.

M�ssalhangz�: Sz�tagsz�lk�nt funkcion�l� besz�dhang, melynek k�pz�sekor a toldal�kcs�ben z�r vagy hallhat� s�rl�d�st okoz� sz�k�let j�n l�tre.

Msh-torl�d�s (cluster): Egy sz�tag elej�n vagy v�g�n �ll� msh-k csoportja.

Morf�ma: A nyelvtan legkisebb, jelent�st hordoz� egys�ge.

Naz�lis msh: Olyan msh, melynek k�pz�sekor a l�gy sz�jpadl�s leereszkedik, a leveg� az orrban rezon�l.

Nyelvcsal�d: K�z�s �st�l sz�rmaz� nyelvek csoportja, melyeket rendszerint csal�dfa form�j�ban �br�zolnak.

Nyelvi relativizmus: Feltev�s, mely szerint a nyelvi szerkezet meghat�rozza a besz�l� vil�gk�p�t.

Nyelvi tervez�s: Egy orsz�g nyelvhaszn�lat�t �rint� hivatalos sz�nd�kok �s c�lkit�z�sek.

Ny�lt mag�nhangz�: A lehets�ges legals� nyelv�ll�ssal k�pzett mgh.

Obstruensek: Akad�llyal k�pzett hangok. =z�rejhangok

Or�lis hangok: Sz�jban k�pzett besz�dhangok.

Palat�lis hang: A kem�ny sz�jpadl�sn�l k�pzett hang.

Palatoalveor�lis msh: A fogmeder �s a kem�ny sz�jpadl�s k�z�tti ter�leten k�pzett msh.

Percepci�s fonetika: A fonetik�nak a besz�dhangok �szlel�s�t vizsg�l� �ga.

Perg�hang: Olyan msh, melynek k�pz�sekor a hangk�pz� szerv gyorsan, t�bbsz�r meg�rinti a m�sikat.

Pidgin: Struktur�lisan egyszer�, funkcion�lisan korl�tozott nyelv, melynek nincsenek anyanyelvi besz�l�i.

Poliszintetikus nyelvek: Az ilyen nyelvek bonyolult morf�masorokkal fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek m�s nyelvekben sz�szerkezetek felelnek meg. =inkorpor�l� nyelvek

Progressz�v hasonul�s: Hasonul�s, melyn�l a hangra a megel�z� hang hat.

Regressz�v hasonul�s: Hasonul�s, melyn�l egy hangra az �t k�vet� hang hat.

Rekonstrukci�: Fennmaradt sz�vegek �sszehasonl�t� nyelv�szeti elemz�se egy kor�bbi, nem adatolt nyelvi �llapot felt�r�s�ra.

Rekurz�v szab�ly: Egym�s ut�n t�bbsz�r is alkalmazhat� nyelvtani szab�ly.

R�shang: Msh, melynek k�pz�sekor 2 hangk�pz� szerv olyan k�zel ker�l egym�shoz, hogy a k�z�tt�k �t�raml� leveg� hallhat� s�rl�d�st okoz. =frikat�va, spir�ns

Retroflex hangok: Hangok, melyek k�pz�se sor�n a nyelv hegye visszahajlik a fogmeder h�ts� r�sze �s a kem�ny sz�jpad k�zti ter�lethez. =kakumin�lis hangok

Rezg�ssz�m: Az egy m�sodpercre es� ciklusok sz�ma. =frekvencia

Standard nyelv: Nagy presztizs� nyelvi v�ltozat, melyet egy k�z�ss�g int�zm�nyes�tett normak�nt haszn�l.

Standardiz�l�s: Egy alak vagy nyelvhaszn�lat standard nyelvv� t�tele.

Sz�jpadl�s: A sz�j fels� r�sz�t alkot� csontos boltozat. =velum

Szegmentum: A besz�dfolyamat legkisebb diszkr�t egys�ge.

Szemantika: jelent�stan

Szemiotika: Valamennyi emberi kommunik�ci�s forma jeleinek vizsg�lata.

Szibil�ns: A nyelv el�ls� r�sz�n csatornaszer� sz�k�lettel k�pzett, sziszeg� hangz�s� r�shang.

Szink�pa: Sz�k�zepi hangok vagy bet�k kies�se.

Szinkr�n nyelvvizsg�lat: A nyelvet egy felt�telezett id�pontban vizsg�l� megk�l�nb�ztet�s.

Szintaxis: mondattan

Szociolektus: Egy t�rsadalmi dialektus.

Szociolingvisztika: A nyelv �s t�rsadalom viszony�nak vizsg�lata.

Szonor�ns: Viszonylag szabad l�g�rammal k�pzett z�ng�s hang. =zeng�hang

Szupraszegment�lis hangjelens�g: Egyn�l t�bb szegmentumra terjed� hangjelens�g.

T�bbnyelv�: T�bb nyelvet haszn�l� szem�ly vagy k�z�ss�g.

Umlaut: Hangv�ltoz�s, melynek sor�n egy mgh a k�vetkez� sz�tag mag�nhangz�j�nak hat�s�ra megv�ltozik.

Uvula: �nycsap, �nyvitorla

Uvul�ris: Olyan msh, melynek k�pz�s�ben a nyelvh�t �s az uvula vesz r�szt.

Velarikus: Olyan hangok, melynek k�pz�s�n�l a leveg�t a l�gy sz�jpadl�sn�l l�trehozott z�r hozza mozg�sba, pl csettint� hangok.

Vel�ris: Olyan msh, melynek k�pz�s�ben a nyelv h�tulja �s a l�gy sz�jpadl�s vesz r�szt.

Ventrikul�ris szalagok: A hangszalagok felett elhelyezked� lebenyek. =�lhangszalagok

Vernakul�ris: Egy k�z�ss�g els�dleges nyelve vagy dialektusa.

Z�rhang: A toldal�kcs� valamely pontj�n l�trehozott teljes z�r hirtelen felpattan�s�val k�pzett msh. =exploz�va

Z�rt mag�nhangz�: A hallhat� s�rl�d�s n�lk�l lehets�ges legmagasabb nyelv�ll�ssal k�pzett mgh.

Z�nge: A hangszalagok rezg�s�nek hallhat� eredm�nye.

Z�ng�tlen hang: Hangszalagrezg�s n�lk�l k�pzett hang.

Z�ng�tlenedett hang: A norm�lisn�l kevesebb z�ng�vel k�pzett hang.