A skandinv szemikommunikci (kiselads)
2007.12.05. 16:30
A skandinv szemikommunikci
Szemikommunikci fogalma:
Einar Haugen: A felek mindegyike sajt nyelvt hasznlja, partnert kpes megrteni, vagyis passzvan tudja a msik nyelvet. A dn, svd s norvg nyelv kzti kontaktus esetben: a msik nyelv ismerete nem felttelezi a tanulst, hanem a kommunikci alapja a kt vagy tbb nyelv kztt meglv szablyszer megfelelsek halmaza, amelynek alapjn a kommunikl partnerek kdolni tudjk egyms beszdt.
· Kialakulshoz a npek kztti szoros, folytonos nyelvi kapcsolat szksges
· dn, norvg, svd: skandinv szempontbl nem idegen nyelvek (d. fremmedsprog, n. fremmedspråk, sv. frmmande språk), hanem szomszd nyelvek (d. nabosprog, n. grannespråk, sv. grannsspråk). → izlandi, fereri nem szomszd!
· Seip: A skandinv kommunikciban a flrerts veszlye nagy. Oka: egyazon sz klnbz ejtse, szavak eltr jelentse.
· A dn beszdet nem rti a svd, norvgot nehezen rtik a dnok, de a svd s a norvg jl rti egymst.
· A dn nyelv hangz oldalnak bizonyra vannak olyan tulajdonsgai, melyek megzavarjk, vagy nmely esetben blokkoljk az interskandinv kommunikcit
Elektronikus tmegkommunikci:
- Dnia, Svdorszg: feliratozzk egyms filmjeit, televzis megnyilatkozsait, viszont Norvgiban nem! → ok: norvgok jobban rtik a tbbieket
rthetsg: Bloomfield: az rthetsg klnbzteti meg a dialektust a nyelvtl.
Nem-reciprok rthetsg:
Lehetsges okok: 1. kt np kztti gazdasgi, politikai, kulturlis viszony.
2. nyelvek, dialektusok strukturlis klnbsgei
- Skandinviban: Svdorszg lett a II: vilghbor utn a vezet hatalom→ nem volt rdeke megtanulni a msik kt llam nyelvt, mivel a gyengbb rdeke, hogy megrtse az ersebbet, hogy tanuljon tle
- Kultrjavak ramlsa egyenetlen: pl: Dniban lehet fogni a svd adkat, Svdorszgban a dnokat nem.
- Norvgia: (Erik Hansen): a norvgok rtik legjobban a tbbieket s viszont. Lehet svd, dn knyveket kapni eredeti nyelven (problma az lltssal: ez a hallsmeg-rtst nem befolysolja, a skandinvok el tudjk olvasni egyms rst), nem feliratozzk a filmeket s a tvadst.
rthetsg okai a norvgoknl (Erik Hansen):
1. A norvg nyelv strukturlisan a dn s a svd kztt ll. (problma az lltssal a szerz szerint: definci /rvek, pldk/ nlkl res az llts)
2. Norvgin bell is tbb dialektust beszlnek→ nyelvi tolerancia/trelem.
3. Norvgia 400 vig dn uralom, majd 100 vig svd fennhatsg alatt llt→ szksges volt elsajttania e nyelveket.
Skandinv rthetsgi vizsglatok:
Einar Haugen (1953)
→ Eredmnyei az intuitv megkzeltst tkrzik: „n rti-e nehzsg nlkl az x, y, z nyelvet?”
→ rott s beszlt nyelvet sszemossa
→ Nem tesz klnbsget a bokmål s a nynorsk kzt
· svd-dn kommunikci a legrosszabb
· norvg-svd a legjobb
Sifo-Gallup („Svenska institutet fr opinionsunderskningar” = the Swedish Institute for Opinion Surveys)
(1973, a televzi megjelense utn)
→ csak a beszlt nyelvet vizsglja
· ltalnos fejlds mutathat ki
Øivind Maurud (1976)
→ beszlt nyelv vizsglata
· svd-dn a legrosszabb
· norvgot Svdorszgban rosszabbul rtik, mint Dniban→ ellentmond az eddigieknek
· a norvg a svd s a dn kzt ll az interskandinv hallsmegrts szempontjbl
Nyelvszeti megkzelts
A skandinv kutak szerint az interskandinv szemikommunikci zavarainak valsznleg a kiejts eltrse lehet az oka. k a helyesrsbl vontak le fonolgiai kvetkeztetseket.
Leonard Bloomfield – (1887-1949) amerikai nyelvsz
Einar Haugen – (1906-1994) norvg szrmazs, Amerikban lt nyelvsz
Erik Hansen – dn nyelvsz
Øivind Maurud – norvg pedaggus
Didrik Arup Seip – norvg nyelvsz (1884-1963)
|