A mássalhangzók

§       A magyar mássalhangzókészlet tagjai:

 P      b       f        v       -        -        m      -        -

 T      d       sz      z        c        -        n       l        r

 Ty    gy      s        zs      cs      dzs    ny      j        -

 K     g       h       -        -        -        -        -        -

Ezek közül mindegyik lehet hosszú (kivéve a zzs és a vv). A dz –t csupán betűkapcsolatnak tekinthető.

§       Csoportosítás

A csoportosítás alapja:

-Képzésük helye, módja à

 Képzés módja szerint:

1., Zörejhangok  (a fenti táblázat első két sora)

A zörejhangok arról kapták nevüket, hogy képzésük közben a szájüreg valamely pontján zörej keletkezik.

Majdnem mindegyikük zöngés-zöngézlen párokat alkot.

Zöngés hang : képzésekor a hangszalagok rezgésben vannak, (2,4,6 oszlop)

Zöngétlen hangok: ejtésükkor a hangszalagok nem rezegnek. (1,3,5 oszlop)

Ide tartoznak a

Ø    zárhangok, (fenti táblázat első két oszlopa),

Ø    réshangok (harmadik és negyedik oszlop)

Ø    zárréshangok (ötödik és hatodik oszlop)

A zárhangok képzése közben a tüdőből kiáramló levegő útját elzárjuk egy időre, majd ez zár a feltorlódó nyomás hatására felpattan, a zárhangok esetében ez okozza a zörejt.

A réshangok képzése során leszűkül, de nem záródik el teljesen a levegő útja, a szűk résen áthaladva a levegő hozzásúrlódik a hangképző szervekhez, ezáltal zörej (susogás, sziszegés) keletkezik.

A zárréshangok esetében a zár felpattanása nem hirtelen, hanem fokozatosan történik, itt súrlódási zörej keletkezik.

2., Zengőhangok (a táblázat harmadik sora)

 A zengőhangok képzésekor nem keletkezik zörej, ezek ugyanúgy „zengenek”, mint a mássalhangzók.

Közöttük van három orrhangú mássalhangzó (7. oszlop), valamint három egyéb hang (8, 9 oszlop).

Az orrhangú mássalhangzók képzése közben a tüdőből kiáramló levegő az orron keresztül távozik, minden már hang esetében ( legyen az magán- vagy mássalhangzó) a szájon át.

Zöngésségi hasonulás

A magyarban nem állhat egymás mellett két, zöngésség tekintetében egymástól eltérő zörejhang. Azok a jövevényszavak, amelyek ennek ellentmondanának, automatikusan igazodnak ehhez a mintához. (pl. joghurt, [kh] futball [db]) .

Toldalékoláskor a tővégi zöngés zörejhang zöngétlenné válik, ha a toldalék zöngétlen zörejhanggal kezdődik. Pl. melegtől [kt]. És fordítva: a tővégi zöngétlen zörejhang zöngéssé válik ha a toldalék zöngés zörejhanggal kezdődik. (zsákban) [gb]. Ez a folyamat, amely szóhatáron át és összetételhatáron is működésbe lép, zöngésségi hasonulásnak nevezzük.

Hangsúly

Hangsúly: A szóhangsúly beszélt nyelvi jelenség, az adott szó egy meghatározott szótagjának előtérbe helyezése más szótagok rovására. Ez történhet a hangerő vagy a hangmagasság, vagy mindkettő megemelésével.

Fajtái: főhangsúly,mellékhangsúly,hangsúlytalanság  .A hangsúlyos szótag legtöbbször hangerő és hangmagasság tekintetében tér el a többi szótagtól. A fő-és mellékhangsúly nem abban különbözik egymástól,hogy az egyiknagyobb, a másik kisebb nyomatékkal jár, hanem abban hogy a főhangsúly mindig dallamelemet indít.

A szóhangsúly helye a magyarban általában a szó eleső szótagjára esik, összetett szavakban is: „forrósodik”, „szénanátha”, De vannak olyan szavak, amelyek soha nem viselhetnek szóhangsúlyt, ilyen az: „a, az, is, meg”. Azokban a szerkezetekben ahol a fő tag névszó, ott a névszó általában hangsúlyos. A személyes névmásból álló névszói szerkezetek viszont hangsúlytalanok: „Vettem neked egy könyvet.”, kivéve ha ’maga-tövű’ névmás van benne.: „Maga nem azért van itt”

Irtóhangsúly: irtóhangsúlynak azt a főhangsúlyt nevezzük, amely az utána következő hangsúlyokat „kiirtja”. Ez a jelenség legtöbbször fókuszos mondatokban figyelhető meg. Például:

János bejárta a biciklijével a Börzsönyt.

János a biciklijével járta be a Börzsönyt.

János a Börzsönyt járta be bicikliével. ’Azt állítom, hogy a Börzsönyre igaz, hogy János bejárta a biciklijével, de például a Mátrára nem (feltétlenül) igaz.

János járta be a biciklijével a Börzsönyt.                         Ha valaki bejárta a Börzsönyt, akkor az tudomásunk szerint János volt.

Az első mondat semleges hangsúlyozású, a többi mondatban viszont irtóhangsúlyozás van:

a fókusz (biciklijével, Börzsönyt, János utáni mondatrészek egységesen hangsúlytalanok.