Alkotm�ny, �llamforma

Izland eln�ki k�zt�rsas�g.

�

T�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, igazs�gszolg�ltat�s

Parlamentje, az Al�ing, a legr�gebbi a vil�gon, 930-ban alap�tott�k. Az Al�ing 63 tag�, tagjait 4 �vre v�lasztj�k. A korm�nyf� a minisztereln�k, aki kabinetj�vel egy�tt gyakorolja a hatalmat. A minisztereln�k�t az �llamf� (eln�k) jel�li ki, akit szint�n n�gy�vente v�lasztanak.

�

�ghajlata

�-i fekv�se ellen�re a sziget �ghajlata �-atlanti-�raml�s m�rs�kl� hat�sa miatt kev�sbe zord. A D-i partvid�k h�v�s, �ce�ni kl�m�j� s�vj�ban sorakoznak legcsapad�kosabb t�rs�gek. A Vatnaj�kull D-i el�tere �vi 7000-8000 mm csapad�kot kap. A sziget bels�, sziklasivatagos vid�ke sz�raz, �vi 150-250 mm-nyi es�vel �s h�val. A v�zh�l�zat fiatal, a b�viz� foly�k es�sg�rb�lye kiegyenl�tetlen, a t�r�sek, l�vapadok ment�n sz�p v�zes�sek robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).

�

N�v�ny- �s �llatvil�g

Izland ter�let�nek k�zponti r�sz�t gy�r n�v�ny takar� bor�tja. A vulk�ni salakon,hamumez�k�n havasi mad�rh�r, sz�ratlan habszegf� f�nem� f�z alkotta p�rnan�v�nyzet fejl�dik. Ahol vastagabb a talajr�teg, k�l�nb�z� feny�rek d�szlenek. A 2-3 m�ter magas, f�k�nt molyhos ny�r alkotta hus�ngerd�k a 12. sz�zadban m�g az orsz�g ter�let�nek 40%-�t bor�tott�k, ma �llom�nyaik megritkultak; v�dettek. A csapad�kos part menti t�rs�get z�ld, legel�k�nt hasznos�tott gyepsz�nyeg fedi. Faun�j�ra az �-i fajok a jellemz�ek, f�k�nt a tengeri �llatok domin�lnak. Az eml�sfauna szeg�nyes. a ragadoz�k k�z�l a sarki r�ka, a jegesmedve �s a betelep�tett amerikai ny�rc, a pat�sok k�z�l csak a betelep�tett r�nszarvas �l itt.A tengerpartokon borj�f�ka �s k�pos f�ka fordul el�. A mad�rvil�gba tengeri, ill. a parti madarak domin�lnak (�szaki �s jeges b�v�r, �nekes hatty�, izlandi kercer�ce, pehelyr�ce, sok sir�lyfaj). A ragadoz� madarak k�z�l a r�tisas, a vad�szs�lyom �s a kis s�lyom k�lt a szigeten. K�t�lt� �s h�ll� nem fordul el�.

�

K�zleked�s

Izland k�zleked�s�ben jelent�s szerepet j�tszik a part menti haj�z�s, m�g a k�lkereskedelemben szinte egyeduralkod� a tengerhaj�z�s (kereskedelmi kik�t�je 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalm� kik�t�je Reykjav�k. Vas�tja nincs. a k�zutak hossza 12950 km, ebb�l 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetk�zi reptere Keflav�k.