Nemzeti nyelvi norma- politika vagy esztétika?

Központi nemzeti nyelvi norma: belső egység szimbolikus kifejezése

                                                     nyelvi elhatárolódás mindattól, ami idegen

Európában-romantika korától

        F. Schlegel: nyelv egysége és a közös eredet a nemzetet összetartó legfontosabb erő

        Széchenyi: Hitel

nyelvkérdés politikai súlya--héber nyelv--anyanyelvvé válás

Herder: nemzethalál-jóslat (1791)- a magyar nyelv elsüllyedése, de 1844: magyar a hivatalos                  nyelv

nyelv védelme mindig aktuális

ismert sztereotípia:

              (                                                                                             )

nyelvművelés hívei:                                                                    nyelvművelés ellenfelei:

  konzervatív, nemzeti érzésű emberek                                           liberálisak, kozmopoliták

- „ nyelvművelés ”szót valószínűleg Révai használta először

           -a fogalom a 18. sz. végére szinte minden európai nyelvben elterjedt

- 2 felfogás: 1, a nyelvész elsősorban a nyelvhelyesség őre, a nyelvművelés pedig a nyelvtudomány egyik központi területe

                    2, a nyelvművelésnek semmi köze a nyelvtudományhoz

magyar nyelvművelés: MTA Magyar Nyelvi Bizottsága

                                     MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvművelő Osztálya

                                     Bizottság folyóirata: Magyar Nyelvőr (1872-)

nyelvi norma, normativitás megközelítési módjai:

         preskriptív(normatív, előíró)                                    deskriptív(tisztán tényleíró)

pl. az idegen anyanyelvűek számára írt                        leírja a jelenségeket, nem befolyásolja,

 nyelvtan, ez nem veszi figyelembe az                          nem szabályozza őket

adott nyelv különböző változatait

                                               megítélésük: értékítélet, esztétikai ítélet

nyelvhelyesség: nem a tárgy belső természetéből fakad, használattól függő tulajdonság

-általános nyelvészet (nem csak a magyar nyelv),   magyar nyelvészet(csak magyar)—nyelvhelyességben egyik sem perdöntőbb a másiknál

-ha a nyelvhelyességi ítéletek pontosan tükrözik a mérvadó beszélők használatát, akkor empirikus adekvátak (se többet, se kevesebbet mondóak)

-egy  nyelvnek több változata van, mindenki mást beszél