Az oktatás Norvégiában

Norvégia a huszonegyedik század elején egy fejlett ország, melynek oktatása az európai országok között a legkiemelkedőbbek közé tartozik. A tudás terjedése alapvető fontosságú volt a modern Norvégia kialakulásában. Ma a tudás az ország legfontosabb erőforrása.
A norvég oktatáspolitika alapvető eleme az „Oktatást mindenkinek!” elve. Az ország bármely területén éljen is egy fiú vagy lány, egyenlő esélye kell, hogy legyen a tanuláshoz való hozzáféréshez, tekintet nélkül társadalmi vagy kulturális hátterére vagy esetleges különleges tanulási igényeire.
Norvégiában a közoktatás ingyenes a középiskolai szintig, a középiskolát is beleértve. A társadalom minőségéhez nagymértékben hozzájárul a magas színvonalú oktatás az iskolában és a munkahelyen.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium felel a kutatás és oktatás minden szintjéért, minden vonatkozásban, az általános iskolai tananyag kidolgozásától kezdve a különböző tudományos kutatási területeken működő Kiválósági Központokig (Centre of Excellence).

A tízosztályos általános iskola

2006 őszétől az általános-, és középiskola két fő részre fog tagolódni: Az általános rész (1-7 osztály) és az alsó középiskolai rész (8-10 osztály). Az iskolák mérete széles skálán mozog. A gyérebben lakott területek kisebb iskoláiban összevont osztályok működnek: különböző korcsoportok tanulóit együtt oktatják, míg a nagyobb városok iskoláiban több száz tanulót oktatnak. Egyes iskolák csak általános iskolai-, mások csak középiskolai oktatást nyújtanak, és vannak olyanok is, amelyekben az első osztálytól a tizedikig lehet tanulni.

A nemzeti tanterv
Norvégiában a nemzeti tantervben és az Oktatási Törvényben fektették le az általános-, és középiskolai oktatás célkitűzéseit és alapelveit.

2006 őszén bevezetik „a tudásért tantervet”, melyben a diákok számára bizonyos időpontokhoz köthető kézzelfogható célokat tűznek ki. A számi területeken számi „tudásért tantervet” vezetnek majd be ugyanebben az időben. A számik Norvégiában őslakosi státusszal rendelkeznek, így joguk van egyéni számi oktatáshoz. Minden számi tanulót megilleti a jog, hogy minden tantárgyat saját nyelvén tanuljon, amennyiben hagyományosan számik lakta területen él, vagy bárhol máshol az országban, ha legalább tízfős számi csoportokat lehet indítani.

A középiskolai oktatás és képzés

A középiskola magában foglal mindenfajta készségfejlesztő képzést az alsó tagozatos általános iskola és az egyetem közötti oktatási szinteken. Egy 1994-ben elfogadott törvény értelmében minden tizenhat és tizenkilenc év közötti fiatal jogosult a hároméves középiskolai oktatásra, melynek elvégzése után egyetemre jelentkezhet, kereskedelmi oklevelet, szakképesítést vagy alacsonyabb szintű szakmunkás igazolványt kaphat. Mindenki számára biztosított a bejutás a felvételi lapon megjelölt alapozó kurzus egyikére, valamint az arra épülő kétéves képzésre ugyanazon a szakterületen.

A másod-, illetve harmadévben, a tanulók egy specializáltabb kurzuson vesznek részt, mely az alapozó évre épül. A legtöbb szakképzésben részt vevő diák szakmunkás oklevelet szeretne szerezni. Számukra általában két évig tart az iskolai oktatás, melyet egy év gyakornokoskodás követ, majd a negyedik évben ugyanazon a helyen egy évre munkába állnak.

Felsőoktatás

Norvégiában hat egyetem, hat szakosított főiskola, huszonöt állami főiskola, két állami művészeti főiskola, valamint huszonkilenc magán főiskola működik.

A felsőoktatás magában foglalja az egyetemi illetve főiskolai képzést. Néhány magániskola kivételével minden felsőoktatási intézményt az állam tart fenn. Norvégiában a felsőoktatásért nem kell tandíjat fizetni, azonban néhány szakképző intézményben, egyes különleges képzési programokban és magánintézményekben kérhető tandíj az oktatásért.

A felsőoktatási intézményeknek, kiváltképp az egyetemeknek, oktatási programjaikon kívül alapvető tudományos tevékenységeknek, valamint kutatók képzésének is otthont kell adniuk. Ez utóbbit elsősorban a diplomás képzéseken illetve a doktori programokon folytatják.

A felsőoktatási intézmények
Norvégia hat egyeteme a következő: (a legrégibb és legnagyobb) Oslói Egyetem, a Bergeni Egyetem, a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU), a Tromsři Egyetem, a Stavangeri Egyetem és az Ĺsi Norvég Természettudományi Egyetem (UMB). Az utóbbi kettő 2004-ben kapta meg az egyetemi akkreditációt. A hat szakosított felsőoktatási intézmény: a bergeni Norvég Közgazdasági és Államigazgatási Főiskola, a Norvég Zeneakadémia, a Norvég Sportfőiskola, a Norvég Állatorvosi Főiskola, a Norvég Lutheránus Főiskola (MF), valamint az Oslói Építészeti és Design Főiskola. Utóbbi öt oktatási intézmény Oslóban található. Továbbá van még két művészeti főiskola: egy Oslóban, egy meg Bergenben.

Az oklevélrendszer
Norvégia egyike azoknak az európai országoknak, melyek a Bologna folyamat célkitűzéseit elsőként kívánják megvalósítani. Ezenkívül Norvégia 2003-ban lezárt egy hároméves, a felsőoktatás minőségét javító reformprogramot is, mely többek között a hallgatói mobilitást és a nemzetközi oktatási együttműködést kívánta javítani. Az új oklevélrendszer bevezetésével (lásd 1. számú tábla) a különböző tanulmányok részét vagy mindegyik fajtáját Norvégiában elvégző hallgatók tanulmányainak külföldi országokban való elismerését tették gördülékenyebbé.

Élethosszig tartó tanulás

Norvégia oktatási rendszere nagy jelentősséget tulajdonít annak, hogy az egyének folyamatosan új tudást és képességeket sajátíthassanak el annak érdekében, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak, és lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac állandóan változó követelményeivel. Az élethosszig tartó tanulás fogalma az élet minden szakaszát magában foglalja, és felismeri, hogy a tanulás az élet a legkülönfélébb színterein, a legkülönbözőbb formákban történhet. Norvégia 1976-ban, a világon elsőként fogadott el a felnőttoktatásra vonatkozó törvényt. Felnőttoktatási lehetőségek mind a formális iskolarendszeren belül, mind pedig számos önkéntes szervezet gondozásában is működnek.