Norvégia - ENSZ
2008.01.03. 20:53
Norvégia & az ENSZ
Norvégia 1945-től, az ENSZ megalakulásától kezdve tagja a világszervezetnek, mely Trygve Lie személyében norvég politikust választott első főtitkárának. Az ENSZ mindig fő támogatója volt Norvégia részvételének a nemzetközi közösség életében. Norvégia elsődleges jelentőséget tulajdonít azoknak az elmúlt tizenöt év során egyre fontosabbá váló erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az ENSZ erős és hatékony szervezetként tevékenykedjen, ezáltal sarkköve legyen egy nemzetközi jogi norma és egy egész világot átfogó biztonsági rendszer létének.
Norvégia számára fontos, hogy az ENSZ vezető szerepet töltsön be a világban. Álláspontja szerint olyan világszervezetre van szükség, amely globális fórumként működő, mértékadó, végrehajtó szervezet. Földrajzi méretére való tekintet nélkül minden tagállamnak szót kell kapnia. Ehhez az ENSZ-nek hatékonyan kell működnie, széles körű elfogadottsággal és komoly erőforrásokkal kell rendelkeznie feladatai végrehajtásához, valamint elengedhetetlenek a hathatós ellenörzési eszközök.. Norvégia ezért támogatja a szervezet megújítására és modernizálására irányuló folyamatos törekvéseket. Hatékonyabb ENSZ Az 1990-es években Norvégia a többi északi országgal karöltve elindította az „Északi ENSZ Reform” elnevezésű projektet, ennek keretében fő hangsúlyt kapott azoknak a módszereknek a kidolgozása, melyek növelhetik a világszervezet hatékonyságát szociális és gazdasági téren. A projekt jó néhány javaslata bekerült a főtitkár reformtervezetébe is. Norvégia támogatja a reformokat, és számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-re háruló feladatok sokasága és a tagállamok által biztosított szűkös anyagi és emberi erőforrások nem állnak arányban egymással. Norvégia rámutatott, hogy a reformok révén összhangot kell teremteni mind az ENSZ különféle szakosított intézményei között, mind pedig azokban a kapcsolatokban, melyeket a vilászervezet a Nemzetközi Valutaalappal, a regionálisi fejlesztési alapokkal és a Világbankkal tart fenn. A szegénység csökkentése és a szociális fejlődés Norvégiában az ENSZ szakosított intézményeit és programjait fontos eszközöknek tekintik, melyek elősegítik a legszegényebb országok gazdasági és szociális fejlődését. 2000 szeptemberében a világ vezetői elfogadták az ezredforduló fejlesztési célkitűzéseit tartalmazó Millenniumi Nyilatkozatot. Ezeket a célokat, melyeknek lényeges eleme, hogy a teljes szegénységben élő emberek aránya a jelenlegi felére csökkenjen, 2015-ig kell megvalósítani. A Millenniumi Nyilatkozat célkitűzései az ENSZ egész rendszerében vezérlő elvként szolgálnak minden fejlesztési programhoz, de 2000 óta más országok és szervezetek fejlődéspolitikájában is számottevő szerephez jutottak, így például alapját képezik Norvégia „Akcióterv A Szegénység Elleni Küzdelemhez” nevet viselő programjának, és irányadók minden norvég fejlesztési együttműködés vonatkozásában.
Erőfeszítések a békéért Norvégia aktívan támogatja az ENSZ szerepvállalását különböző békefolyamatokban, és ösztönzi azokat a törekvéseket, amelyek a világszervezet konfliktusmegelőző és válságkezelő képességének fejlesztését célozzák. Norvégia az ENSZ-ben komoly húzóerőt jelent, és az elsők között választották be az ENSZ béketeremtő bizottságába, melyet 2006-ban hoztak létre. Az ENSZ békemissziói fontos eszközei a békéért és biztonságért folytatott nemzetközi erőfeszítéseknek, és ebben a tekintetben Norvégia jelenléte meghatározó. Norvégia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az ENSZ békeműveletei egyaránt figyelembe vegyék a katonai és a civil szempontokat, hogy a katonai, a humanitárius, valamint a fejlesztési segítség kiegészítse egymást, egységes stratégiát alkotva a tartós béke megőrzésére. Norvég szempontból szintén meghatározó, hogy a nők helyzetét és a nők szükségleteit messzemenőleg figyelembe vegyék a tervezésnél és a békefeladatok végrehajtásánál, valamint hogy nők is részt vegyenek minden békefenntartó és béketeremtő műveletben.
Demokrácia és emberi jogok A demokratikus fejlődés elősegítése és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása a norvég kül- és fejlődéspolitika két fontos eleme, ezért Norvégia arra törekszik, hogy ezen a téren erősítse az ENSZ szerepét. Norvégia megkülönböztetett figyelmet fordít a polgári lakosság védelmére erőszakos konfliktusokban, a nők és a gyerekek jogainak megvédésére, illetve az emberjogi aktivisták védelmére, valamint a bennszülött népcsoportok jogainak elidegeníthetetlenségére
Norvégia hozzájárulása az ENSZ működéséhez Norvégia az ENSZ általános költségvetésének és a békefenntartó erők által igényelt pénzeszközöknek 0,68 százalékát biztosítja. Ez az összeg azonban alacsony az önkéntes norvég vállalások költségének mértékéhez képest. 2004-ben Norvégia általános költségvetési hozzájárulása mintegy 130 millió norvég koronát tett ki. Az ENSZ szerveteknek juttatott önkéntes felajánlások (alapok, programok és speciális szervezetek részére, de ide nem értve a Világbanknak és a regionális fejlesztési bankoknak nyújtott támogatásokat) 2004-ben elérték a mintegy 4,5 milliárd norvég koronát. Az ENSZ számításai alapján Norvégia az ENSZ szervezeteinek hetedik legnagyobb pénzügyi támogatója.
Norvégia emellett az ENSZ fő végrehajtó szerveinek minősülő pénzalapok és programok egyik legnagyobb támogatója, így például szorosan együttműködik a programok nemzeti szintű összehangolásáért felelős UNDP-vel, melynek működéséhez jelentős forrásokkal járul hozzá. A norvég részvétel hangsúlyt kap az ENSZ-alapok és programok tanácskozó testületeiben is. Az ENSZ megalapítása óta számos norvég politikus viselt fontos tisztséget a világszervezetben. Közülük feltétlenül említést érdemel az első főtitkár, Trygve Lie, a korábbi norvég miniszterelnök asszony, Gro Harlem Brundtland, akinek nemrég járt le hivatali mandátuma az Egészségügyi Világszervezet főigazgatói székében, a korábbi külügyminiszter, Thorvald Stoltenberg, aki az ENSZ menekültügyi főbiztosaként tevékenykedett, Jan Egeland, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) helyettes főtitkára és az ENSZ rendkívüli segélynyújtási koordinátora, Kjell Magne Bondevik, korábbi miniszterelnök, a főtitkár humanitárius különmegbízottja Afrikában, Terje Rřd-Larsen, aki a főtitkár közel-keleti különmegbízottja és jelenleg Libanon szuveneritását felügyeli, valamint Geir O. Pedersen, a főtitkár személyes képviselője Libanonban.
Norvégia ezenkívül jelenleg ötven-hatvan főállású tisztviselő alkalmazásának költségeit állja a különböző ENSZ-intézményekben. Norvég dotációval évente tizenöt-húsz új tisztviselő kinevezésére kerül sor.
|