DÁNIA OKTATÁSA

Az EU egyik alapelve az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma, melynek az oktatásban való részvételnél is érvényesülnie kell. Ezért az egyes tagállamok állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett tanulhatnak egy másik tagállam oktatási intézményeiben, mint az adott ország állampolgárai. Mindemellett egyes államok joga lehetővé teszi, hogy azon állampolgárai, akik másik tagállamban tanulnak, különböző támogatásokat vegyenek ehhez igénybe.

Óvoda és általános iskola

 Dániában számos intézményi lehetőség van az iskola előtti időszak -(a 0-6/7 éves kor között-) tekintetében:

• csecsemőotthon (0-3 évesek)
• óvoda (3-7 évesek)
• összevont intézmények, ahol a gyerekek 14 éves korukig tanulnak

Ezeket az intézményeket az állam támogatja, a költségek egy részét azonban a szülőknek kell állnia.

Általános iskola

•  Iskolaelőkészítő (5-7 éves kor között)
• Az általános iskolában a gyermekek 7-től 16 éves korukig tanulnak.
• Az állami iskolák mellett vannak magániskolák is, illetve lehetőség van arra is, hogy a diákok magántanulóként tanuljanak. A gyerekek 90 %-a azonban az ingyenes állami iskolákban tanul. (A magániskolák is kapnak állami támogatást, de ott fizetni kell az oktatásért.) 

A kötelező oktatás az általános iskolát és középiskola alsó tagozatát foglalja magában. Az oktatás 7 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. A tankötelezettség tehát 9 évig tart. (A középiskola elvégzése már nem kötelező.)

Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközöket és könyveket az iskola kölcsönzi a tanulóknak. A magániskolákban fizetni kell az oktatásért.

Az első idegen nyelv az angol, amely az általános iskola negyedik osztályától kötelező.

A második idegen nyelv a francia vagy a német, amely az iskola 7-8-9. osztályától ajánlott, attól függően, hogy a tanuló mikor kezdi meg gimnáziumi tanulmányait.

 A gyermekek fejlődését folyamatosan figyelik, azonban a nyolcadig évig nem kapnak jegyeket. Az egyik osztályból a másikba történő továbblépés automatikus, nem függ a tanuló teljesítményétől. Különleges esetben lehetőség van arra, hogy a diák egy évet „átugorjon”.

 Befejezéskor minden diák záróbizonyítványt kap, mely tartalmazza az utolsó év jegyeit és a vizsgaeredményeket. A vizsgákra vonatkozóan nincsen egységes szabályozás: a tanulók maguk döntik el, hogy mely tárgyakból vizsgáznak. A vizsgákra egy 0-tól 13-ig terjedő skálán kapnak osztályzatot. A záróvizsga 11 tantárgyból áll, és 5 tantárgyból emeltszintű záróvizsgát tehetnek.

Középiskola felső tagozata

A képzés két típusát különböztetjük meg:

• gimnázium, és egy magasabb szintű képzettséget nyújtó kurzus (Higher Preparatory Examination -HF)
• szakmai képzettséget nyújtó középiskola: ezen belül is megkülönböztetnek egy alap- és egy magasabb képzést nyújtó intézményt

A gimnázium 3 évig tart, 16 és 19 éves kor között. Az általános iskola 9. vagy 10. osztályát követően kezdődik, és olyan képesítést ad, mely lehetővé teszi a diákok számára, hogy felsőfokú oktatási intézményben tanuljanak tovább.

A magasabb szintű képzettséget nyújtó kurzus két évig tart, és az általános iskola 10. osztályát követően kezdődik. A gimnáziummal szemben, felvételt biztosít egy felsőoktatási intézménybe.

Az a diák, aki az általános iskolát már legalább egy éve befejezte, és megfelelt a felvételi vizsgán, jelentkezhet egy vagy több tantárgyból az ún. HF kurzusra. Arra is van lehetőség, hogy valaki rögtön az általános iskola után HF kurzuson folytassa tanulmányait, ehhez azonban el kell végezni az általános iskola 10. osztályát.

A középiskolai oktatás ingyenes. A tankönyveket a gimnáziumban az iskola kölcsönzi a diákoknak, míg a többi oktatási segédeszközt meg kell vásárolni. A HF-ben, azaz a magasabb szintű képzettséget nyújtó kurzusokon való részvételért jelképes összeget kell fizetni.

A gimnáziumi nyelvoktatás a választott tagozattól függően különböző: a nyelvtagozatosok első nyelvként angolt, második nyelvként németet vagy franciát, míg harmadik nyelvként franciát, németet, spanyolt, olaszt, japánt vagy oroszt tanulhatnak.

A gimnáziumokban az értékelés tesztek és vizsgák alapján történik. Egy tanév alatt kétszer kell vizsgázni. A második és a harmadik év végén a kötelező tantárgyak mellett szabadon választott tárgyakból is vizsgát kell tenni. A számonkérés írásban és szóban történik.

A HF-ben nincsen folyamatos értékelés, nincsenek évvégi és szemeszter végi vizsgák, csupán záróvizsgára kerül sor.

Bizonyítvány

A gimnázium sikeres befejezéséhez a diákoknak 10 tantárgyból érettségi vizsgát kell tenniük. Minden tanulónak kötelező beszámolót írnia dánból, valamint a harmadik évben magasabb szinten tanult tantárgyakból. A 10 vizsgából 5-6 mindig szóbeli. A teljesítményt 13 pontos skálán értékelik.

A HF-ben a kötelező tárgyakból, valamint néhány szabadon választott tárgyból kell vizsgázni. A vizsgák szóbeli és írásbeli részből állnak. A sikeres vizsgák után a diákok bizonyítványt kapnak.  

Felsőoktatás

A felsőoktatási intézményeknek több típusa van:

• egyetem
• tudományegyetem
• más felsőfokú végzettséget adó intézmények
• nem akadémiai felsőfokú oktatási intézmények

A felsőfokú oktatási intézményekben egyetemi szintű oktatást biztosítanak a következő területeken: műszaki, gyógyszerész, orvos, építész, zene, művészetek és gazdaság.

A nem akadémiai felsőfokú oktatási intézményekben rövid és közepes időtartamú oktatást folytatnak kereskedelmi és műszaki tanári, tanári, szociális munkás és egészségügyi szakokon.

Egyre növekvő számban indítanak olyan egyetemi kurzusokat, melyek valamely idegen nyelvet oktatják.

Egyetem  

Azok, akik középiskola felső tagozatára jártak, és megszerezték az érettségit, illetve a HF záróvizsgáját, vagy magasabb szintű kereskedelmi, illetve műszaki végzettséggel rendelkeznek, jogosultak arra, hogy felvételt nyerjenek a felsőoktatási intézményekbe.

Képesítés

Az egyetemeken kétféle minősítés megszerzésére van lehetőség:

• 3 év után BA minősítés
• +2 év után mester (MA) fokozat

A humán tárgyak tanulmányai négy évig, speciális esetben 6 évig tartanak.

Mindenhol fontos dolog tanulni, de Dánia még ezek között is élvonalban jár, ugyanis az ország kis területű, ásványkincsekben és természeti erőforrásokban szegény, szükség van minél több okos, művelt emberre (szellemi tőke).  Dánia híres iskolarendszeréről, ifjúsági intézményhálózatáról, tradícióiról.

 

Dániában nem az iskolába járás kötelező 9 évig, hanem az oktatás, a tanulás. Az elmúlt években különböző reformokat vezettek be az oktatás terén, melyben összhangba hozták a különféle iskolák oktatási módszereit. Dánia kis területe miatt kiemelkedő szerep jut az idegen nyelveknek is, sőt létkérdés az idegen kultúrák megismerésével együtt (főleg angol és német).

 

Az oktatás 9 évig kötelező, azt követően pedig lehet választani. A szülők maguk dönthetnek, hogy állami- vagy magániskolába küldik gyermeküket, de ha úgy gondolják, akkor iskolát alapíthatnak, ahol maguk határozzák meg, hogy mit és hogyan tanítanak. Alkotmányos joguk van arra, hogy a gyereküket saját maguk taníthassák.

Az állami iskolákban a tanítás ingyenes, a magániskolákban a költségek 10-30%-át a szülők fizetik, 70-90%-át pedig az állam. Kb. a tanulók 90%-a jár állami iskolákba. A dán kormány szívügynek tekinti az államilag támogatott, de a kulturális tárcától gyakorlatilag független közoktatás minőségi színvonalának és pénzügyi ellátásának biztosítását.

A dán magániskolák között igen sajátos helyet foglalnak el a „friskole”-k, a: „szabad iskolák”.  A legnagyobb hányadukat Grundtvig és Kold eszméi alapján alapították.

 

N.F.S. Glundtvig, a lelkész-költő azt vallotta, hogy az ember szabad és szabadon formálhatja saját életét, de ugyanakkor felelős lény, nem csak magával, hanem a közösséggel szemben is. Fellépett az állami iskolák merevsége ellen is, amelyekre a „bemagolás” volt a jellemző. C. Koldot az a meggyőződés vezérelte, hogy a gyermek képzelőerején és az élőszón (pl. elbeszélésen) keresztül megvalósuló gyermeki tapasztalásnak elsőbbséget kell adni az elméleti ismeretekkel és a magolással szemben. Ő is úgy gondolta, hogy a , hogy a gyerekek csak akkor tanulnak, ha kíváncsiságukat, érdeklődésüket kellőképpen felkeltették. Ezt így fejezte ki: „Az embert még nem látták bölcsnek abban, amit nem a legjobban szeretett.”

 

A „friskole”-ban a gyerekeket független gondolkodó lényként tisztelik, és az a cél,hogy teljes emberekké formálják őket, azaz minden területen szert tegyenek ismeretekre. A gyakorlati képzés a művészet, a zene ugyanolyan fontos az oktatásban, mint az elméleti ismeretek. Az éneklés, az elbeszélés a tanítás igen fontos része. Az elbeszélés főleg a dán történelem, a szentírás, a mítoszok és a tündérmesék tanulásakor alkalmazzák.

A kötelező 9 év alatt az alap ismereteket sajátítják el és olyan általános műveltségre tesznek szert, mely lehetővé teszi a magasabb szintű oktatási intézményben történő továbbtanulást. A 9. vagy a 10. év végén vizsgát tesznek a tanulók a fő tárgyakból.

 

A tanév általában 200 napos. A heti tanítási órák száma évfolyamonként változó, 15-30 óra között van. Egy tanárra jutó max. diákszám 28 fő, míg az átlag 19 fő. Az alapoktatás általános céljait és szerkezetét a Parlament határozza meg. Az Oktatási Minisztérium által kiadott irányelvek alapján az iskolák, pontosabban az önkormányzatok által felállított iskolai kormányzótestületek (igazgatótanácsok) dolgozzák ki az egyes iskolák tananyagát, amely az ott tanító tanárok számára kötelező érvényű. Abban viszont már nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a pedagógusok, hogy azt hogyan és milyen módszerekkel tanítják, hogyan építik fel az órákat.

 

Sajátosnak tekinthető a dán értékelési skála: 11 érdemjegy létezik, 12-es osztályzat nincsen, a rendkívüli (zseniális) teljesítményt azonban 13-as jeggyel lehet minősíteni.

 

Egy önkormányzati iskola már sokkal inkább hasonlít a mi általános iskoláinkra. Az iskola épülete, az osztálytermek nagysága, berendezése, a csengetési rend, az órákon való jelentkezés, az órarend, a tanári elkülönülése, ahova a gyerekek nem „járnak be”. A tanórákon már kevésbé szabadon mozoghatnak a tanulók, de még mindig más a hangulat ezekben az osztályokban, mint az itthoniakban.

 

Az ifjúsági és továbbképzési iskolák tanulói a 14-18 évesekből kerülnek ki. Ezek az iskolák is az állami iskolákhoz hasonló oktatásban részesítik a tanulókat, gyakran különös hangsúlyt helyezve az olyan kreatív tantárgyakra, mint a sport. Az önkormányzati ifjúsági iskolákban évente mintegy 200 ezer fiatal tanul.

 

A 9. vagy 10. osztály elvégzése után a fiataloknak több mint a fele folytatja tanulmányait, úgy, hogy beiratkozik valami alapszakképző tanfolyamra az Alap Szakképzési Oktatás intézményei keretében.

A gimnáziumok hasonlók a mieinkhez: a tanítás 8-kor kezdődik, az órák 45, a szünetek 10 percesek, és naponta 5-6 órájuk van. Az osztálylétszám ált. 25-30 fő.

A gimnázium mellett másik választási lehetőség, a kétéves felsőfokú előkészítő tanfolyam, amelynek elvégzése után szintén lehet jelentkezni egyetemre, vagy más felsőoktatási intézményekbe.

Dániában sok erdei iskola és hasonló intézmény van. Ezek nagy része a hetvenes években alakult, s mostanra már változatos programjai vannak a nagy létszámú gyermekközösségek részére. Ezt a fajta oktatási módot nem a divat, hanem a szükség miatt választották. Eltűntek az összefüggő erők, szennyezetté váltak a folyók és tavak vizei és a tengerpartok, számos állat és növényfaj pusztult ki. Az ember fennmaradása került veszélybe. A természetet sikerült legyőzni, de az ár nagyon nagy.

Az első erdei iskola Herning városától néhány kilométerre, északra fekvő Örre nevű település mellett épült. A környezetvédelmi kutatásokhoz a legkorszerűbben felszerelt laboratóriumokat alakítottak ki. A szakmai programok elvégzése mellett az is fontos, hogy a diákok jól érezzék magukat, pihenjenek, játszanak. A nagy létszámmal folyó programok közül megemlítendő a hulladékszedés, melyet erdőtakarításnak neveznek. Nagy sikernek örvend a faültetési akció, melynek során, gyerekek, szülők, nagyszülők közös erdőtelepítésben vesznek részt.

 

Az alapfokú iskolákban az idegen nyelvek tanítása és a zenei oktatás mellett az utóbbi időben egyre jelentősebb a környezeti nevelés.
A tankönyvek színesek rajzosak, jól érthetőek. Összefoglalva látható, hogy Dániában komolyan veszik a környezeti nevelést, melynek színhelye az iskola.

A  Fiatalok Szabadiskolája alapvetően a hátrányos helyzetűek intézménye. A népfőiskola utódjaként hozták, létre elsősorban az alacsony iskolázottságú  fiatalos művelő foglalkoztatására. Legfontosabb működési elve, hogy a 14-18 éves fiatalos érdeklődésesüknek megfelelő, hasznos foglalatossághoz, képzéshez jussanak.

 

A Sportnépfőiskola vezetői büszkék a szabad iskolázás másfélszázados hagyományára, s a saját tervezésű, jelentős állami támogatással épített tornacsarnokra. A bentlakásos tanfolyamokra az ország minden tájáról érkeznek a jelentkezők.

 Az iskolák élén a koppenhágai egyetem áll; ugyancsak a fővárosban vannak az összes főiskolák (technikusok, katonák, művészek stb. számára). Ezenkívül van 11 középiskola és 5 tanítóképző. Az általános iskolakötelezettség régebben fennáll. A népiskolák száma 2940. A kormány és társadalom vállvetve dolgoznak a közműveltség emelésén. Az oktatás érdekében teendő kiadások az állam budgetjében megközelítik a 3 millió koronát.
Egyetemek vannak még itt: Aalborg, Aarhus, Roskilde, Odense stb