A nyelvészet és területei 1. (kiselőadás)
2007.12.03. 21:06
A nyelvészet és területei
1. Mit vizsgál a nyelvészet?
- Nyelvészet: nyelvvel foglalkozó tudomány
alapvetően nem humán tudomány: nyelvet nem az emberi akarat, társadalom, kultúra hozza létre, csak kis mértékben alakítják a nyelvet
- nyelvészet – nyelvtudomány: egyenértékű kifejezések
nyelvészet: egyes nyelvek tüzetesebb vizsgálata nyelvtudomány: általános, minden nyelvet érintő kérdések tárgyalása
Mivel nem foglalkozik a nyelvészet?
- mondataink igazak vagy hamisak
(pl. Kétszer kettő az öt. – nyelvészetileg kifogástalan)
- szavak által leírt dolgok léteznek-e
(pl. bölény - sárkány - mindkettő ugyanolyan főnév)
- melyik nyelv értékesebb, gazdagabb
- melyik beszélő beszéli szebben az anyanyelvét
- miért minősítenek bizonyos nyelvi jelenségeket helyesnek vagy helytelennek
(pl. helyes: följöttek-e; helytelen: föl-e jöttek)
Csak járulékosan foglalkozik a nyelvészet:
- írásban a különböző nyelvi elemek hogyan jelenítődnek meg
(pl. [sújt] – súlyt; [sujt] – sújt)
2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
Nyelvészet : tudomány, tehát meg kell felelnie a tudományossággal szemben támasztott követelményeknek.
- Nem tisztel hagyományt
pl. régen: névszói állítmányos mondat (Rezső katona.) és az igei állítmányos mondat (Rezső katona volt.) két önálló mondattípus volt. ma: nem teszünk különbséget, minden mondat tartalmaz igét, csak a van(nak) igealak törlődik kijelentő mód jelen idő harmadik személyben.
- Nem helyhez kötött
(nyelvészet kategóriái, elemzési stratégiái minden nyelvre kiterjednek)
„Magyar nyelvészet”: Mi is ez?
- Magyar származású emberek, akik a nyelvészettel foglalkoznak
pl. Herman József – ófranciával foglalkozott
- Nyelvészet, ami a magyar nyelvvel foglalkozik
pl. Robert A. Hall (amerikai nyelvész): Hungarian Grammar
3. A nyelvi rendszer
- Minden nyelv rendszer: szabályok léte és működése adja
- Hangtani szabály: nincs köze az értelemhez
pl. ty, gy, ny előtt nem állhat n, csak ny (hány gyár, ángyom, japán gyár)
- Nyelvtani szabály: van köze az értelemhez
pl. mondat tárgya –t ragot kap
- Hangállomány és szóállomány
lexikális állomány: bizonyos hangok és szavak megtalálhatók egy nyelvben, mások nem
- Nyelv kétszintű szervezettsége: hangtan és nyelvtan
hangtani szabály: hangállomány elemeit szervezi nyelvtani szabály: szótár elemeit szervezi
4. A nyelvtan
1. szűkebb értelmezés: nyelv értelemfüggő szabályai, az alaktan (morfológia, szótan) és a mondattan (szintaxis, szószerkezettan)
2. tágabb értelmezés: a nyelv teljes rendszere, mely alapján a beszélő mondatokat hoz létre
- Sokszor triviális dolgokat is leszögez, mint pl. a jelző a főnév előtt áll
3. Mindaz, amit a beszélő a nyelvvel kapcsolatban elsajátított, és beszéd közben használ
- Szabályok észrevétlenül működnek a beszédben, és mindenki ugyanúgy alkalmazza őket
pl. magánhangzó-harmónia (házban, és nem házben)
- Kompetencia: anyanyelvi beszélő nyelvtudása (naiv, automatikus, általa meg nem fogalmazott)
- Tudás: iskolában tanult, megfogalmazható ismeret
4. Kompetenciamodell, valaki által írott munka a nyelv szabályairól.
- Mi tartja vissza a beszélőt a hibás mondatalkotástól
- Eszerint van: jó és rossz nyelvtan, alapos és vázlatos, elavult és modern stb.
5. Preskriptív nyelvtan: Valamely nyelv művelt, iskolában tanított, sztenderd változata.
- Preskriptív: előíró
- Sokak szerint: nyelvtan = követendő illemkódex
- Normatív nyelvtan: műveltnek tekintett nyelvi viselkedést írja elő
- Nincsenek nyelvészeti alapjai, nyelvtudomány egyik alkalmazása
|